Kiderült, miért tűnt el hirtelen az egyházi iskolák szegregációjával foglalkozó jelentés az ombudsmani hivatal oldaláról

Az esettel kapcsolatban az alapjogi biztos hivatala közleményt adott ki.

A Civil Közoktatási Platform szerkesztőségünk részére is elküldött leveléből kiderült, hogy az ombudsmani hivatal a honlap tartalmáról szóló  közleményben indokolta meg a dokumentum eltüntetését.

Ebben pedig jogsértőnek nevezik a régi biztoshelyettes által az új alapjogi biztos hivatalba lépése után közzétett dokumentumokat, és jelzik, hogy azoknak nincs helyük a honlapon.

"Amellett, hogy teljesen abszurd, hogy egy elkészült, már közzétett vizsgálati eredményt eltüntetnek, anélkül, hogy cáfolnák a benne szereplő megállapításokat, a közlemény jogsértést alátámasztó megállapításai is tévesek. Az indoklásban a helyettes által jegyzett jelentés jogi feltételeiről van szó - esetünkben azonban nem jelentésről, hanem állásfoglalásról van szó, amellyel kapcsolatban nincsenek törvényi előírások" - hangsúlyozta a CKP.

Korábban az Eduline-on is megírtuk, hogy Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsman jelentéséből kiderült, hogy ahol új egyházi óvoda vagy iskola jött létre, ott a nem roma gyerekek tömegesen hagyták el az állami intézményeket. Ennek következményeként az állami iskolák néhány éven belül szinte teljesen roma tanulókkal teltek meg, miközben a nem roma gyerekekkel együtt a képzettebb pedagógusok is távoztak. Ez a folyamat tovább rontotta az állami iskolák oktatási színvonalát és erősítette a társadalmi elkülönülést.

Ez a jelentés tűnt el november 16-án az ombudsmani hivatal honlapjáról.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.