Ugyanazokat a béreket kapják, mint a diplomás óvodapedagógusok, és a szabadságaik száma is ugyanannyi.
Bár jogszabályi besorolás alapján a technikusi óvodai nevelő képzés az érettségi (MKKR 4) és az óvodapedagógus diploma (MKKR 6) közé kerül, mégis lehetővé teszi az óvodapedagógus-munkakör betöltését. Ezért a végzetteket óvodapedagógus-munkakörben lehet, illetve sok helyen kell alkalmazni, a pedagógus életpálya szerinti bérezéssel. Ez a frissen végzett óvodai nevelők esetében bruttó 640 ezer forint körüli kezdő fizetést jelent - írja a lapunknak küldött közleményében a kiskunmajsai Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Technikum és Kollégium, ahol a következő évtől indul óvodai nevelő technikusi képzés.
Ez nettóban - ha a pályakezdő 25 éven aluli, tehát jogosult SZJA kedvezményre - nagyjából havi 521 ezer forintos fizetést jelent, 25 év fölött pedig (ha nincs gyerek, tehát a munkavállaló nem kap semmilyen adókedvezményt) nagyjából nettó 425 ezer forintot.
Az óvodai nevelő technikusi szakképesítés mögött az a munkaerőpiaci igény áll, hogy országszerte hiány van diplomás óvodapedagógusokból, a betöltetlen álláshelyek száma tartósan magas.
Ebben a környezetben a technikusi végzettség gyakorlatilag állásgaranciát jelent, a rendelkezésre álló adatok szerint a végzettek átlagosan 1,71 hónap alatt elhelyezkednek. Mindez egy olyan hivatás alapját adja, amely hosszútávra tervezhető, kiszámítható életpályát kínál
- írják.
Amellett, hogy azok, akik elvégzik ezt a képzést, hamarabb szereznek végzettséget és a fizetésük is megegyezik a diplomás óvodapedagógusok béreivel, a szabadságaik száma is ugyanannyi, mint a diplomásoké, és az egyetemen is előnnyel indulnak, ha úgy döntenek, a technikusi képzést követően diplomát is szereznének. A Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Technikum és Kollégiumban végzettek például a tudásukat 30 kredit értékben számíthatják be az egyetemi tanulmányaikba. Ez azt jelenti, hogy a képzésük akár egy teljes félévvel is megrövidülhet.
További előny, hogy a technikusi szakmai vizsga a jogszabály szerint automatikusan emelt szintű érettségi vizsgatárgynak minősül, százalékos eredménye közvetlenül számítható be a felvételi pontszámításba - teszik hozzá.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
