Ugyanazokat a béreket kapják, mint a diplomás óvodapedagógusok, és a szabadságaik száma is ugyanannyi.
Bár jogszabályi besorolás alapján a technikusi óvodai nevelő képzés az érettségi (MKKR 4) és az óvodapedagógus diploma (MKKR 6) közé kerül, mégis lehetővé teszi az óvodapedagógus-munkakör betöltését. Ezért a végzetteket óvodapedagógus-munkakörben lehet, illetve sok helyen kell alkalmazni, a pedagógus életpálya szerinti bérezéssel. Ez a frissen végzett óvodai nevelők esetében bruttó 640 ezer forint körüli kezdő fizetést jelent - írja a lapunknak küldött közleményében a kiskunmajsai Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Technikum és Kollégium, ahol a következő évtől indul óvodai nevelő technikusi képzés.
Ez nettóban - ha a pályakezdő 25 éven aluli, tehát jogosult SZJA kedvezményre - nagyjából havi 521 ezer forintos fizetést jelent, 25 év fölött pedig (ha nincs gyerek, tehát a munkavállaló nem kap semmilyen adókedvezményt) nagyjából nettó 425 ezer forintot.
Az óvodai nevelő technikusi szakképesítés mögött az a munkaerőpiaci igény áll, hogy országszerte hiány van diplomás óvodapedagógusokból, a betöltetlen álláshelyek száma tartósan magas.
Ebben a környezetben a technikusi végzettség gyakorlatilag állásgaranciát jelent, a rendelkezésre álló adatok szerint a végzettek átlagosan 1,71 hónap alatt elhelyezkednek. Mindez egy olyan hivatás alapját adja, amely hosszútávra tervezhető, kiszámítható életpályát kínál
- írják.
Amellett, hogy azok, akik elvégzik ezt a képzést, hamarabb szereznek végzettséget és a fizetésük is megegyezik a diplomás óvodapedagógusok béreivel, a szabadságaik száma is ugyanannyi, mint a diplomásoké, és az egyetemen is előnnyel indulnak, ha úgy döntenek, a technikusi képzést követően diplomát is szereznének. A Tomori Pál Katolikus Gimnázium, Technikum és Kollégiumban végzettek például a tudásukat 30 kredit értékben számíthatják be az egyetemi tanulmányaikba. Ez azt jelenti, hogy a képzésük akár egy teljes félévvel is megrövidülhet.
További előny, hogy a technikusi szakmai vizsga a jogszabály szerint automatikusan emelt szintű érettségi vizsgatárgynak minősül, százalékos eredménye közvetlenül számítható be a felvételi pontszámításba - teszik hozzá.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
