Óvodai nevelő szakma: itt vannak a képzési és kimeneti követelmények

A tervek szerint a technikumi képesítéssel rendelkező óvodai nevelők a diplomás óvodapedagógusok munkáját fogják segíteni.

  • Székács Linda

Már elérhetők az óvodai nevelő szakma képzési és kimeneti követelményei - osztotta meg az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) először júniusban állt elő a technikumi óvodai nevelés képzés tervezetével, amiről akkor Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta: "Az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza."

A technikumi szakma keretein belül a diákok amellett, hogy érettségit szereznek gyakorlatorientált szakmai oktatásban is részesülnek, ami az IKK szerint "az óvodai nevelők által ellátandó feladatokhoz szükséges kompetenciák elsajátítására fog irányulni." Az ötéves technikumi képzésben résztvevők az ágazati alapoktatást követően dönthetnek, hogy az óvodai nevelő szakmát vagy az ágazathoz tartozó másik, oktatási szakasszisztens szakmát választják.

Azok, akik már rendelkeznek érettségi vizsgával, mindössze két év alatt megszerezhetik a képesítésüket, a pedagógiai előképzettséggel rendelkezők számára pedig a szakma akár egy év alatt is elsajátítható.

"A technikumi oktatásban résztvevők minőségi oktatását szavatolja, hogy az óvodai nevelő szakma képzési tartalma több érintett felsőoktatási intézmény bevonásával került meghatározásra"

- teszik hozzá, a szakma oktatását ugyanis okleveles technikusképzés keretében, felsőoktatási intézménnyel együttműködésben indíthatják az erre engedéllyel rendelkező intézmények.

Az IKK szerint az óvodai nevelők a diplomás óvodapedagógusok munkáját fogják segíteni, velük együttműködve, érdemben tudnak majd részt venni az óvodások nevelésében és fejlesztésében, valamint az értelmi- és egészségfejlesztésüket szolgáló mindennapos nevelési tevékenységek elvégzésében. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy az egyes nevelési feladatok megtervezése, megszervezése, valamint a magasabb szintű szakmai ismereteket igénylő feladatok ellátása továbbra is a felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok feladata lesz.

Az óvodai nevelő és az óvodapedagógus elvárt kompetenciáinak, valamint feladatainak tervezett elhatárolásáról az alábbi táblázatból informálódhattok:

 

A képzéssel kapcsolatban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara korábban aggodalmát fejezte ki. Bejegyzésükben azt írták:

"Egy mai 18–19 éves fiatal nem rendelkezik a kora gyermekkori neveléshez kapcsolódó kompetenciákkal, már csak életkoránál fogva sem. Ilyen életkori tapasztalatokkal és a nem felsőoktatási képzettséggel rendelkező nevelőkön keresztül a normál fejlődésmenetű gyermekek támogatását sem tartjuk megvalósíthatónak, nemhogy a kötelező integrációs törekvések elvárt professzionális kivitelezését."

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.