Óvodai nevelő szakma: itt vannak a képzési és kimeneti követelmények

A tervek szerint a technikumi képesítéssel rendelkező óvodai nevelők a diplomás óvodapedagógusok munkáját fogják segíteni.

  • Székács Linda

Már elérhetők az óvodai nevelő szakma képzési és kimeneti követelményei - osztotta meg az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) először júniusban állt elő a technikumi óvodai nevelés képzés tervezetével, amiről akkor Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azt mondta: "Az 1960-as, 1970-es években volt olyan, hogy középfokú végzettséggel is lehetett óvónőként dolgozni. Nagyon úgy tűnik, hogy most ebbe az irányba megyünk vissza."

A technikumi szakma keretein belül a diákok amellett, hogy érettségit szereznek gyakorlatorientált szakmai oktatásban is részesülnek, ami az IKK szerint "az óvodai nevelők által ellátandó feladatokhoz szükséges kompetenciák elsajátítására fog irányulni." Az ötéves technikumi képzésben résztvevők az ágazati alapoktatást követően dönthetnek, hogy az óvodai nevelő szakmát vagy az ágazathoz tartozó másik, oktatási szakasszisztens szakmát választják.

Azok, akik már rendelkeznek érettségi vizsgával, mindössze két év alatt megszerezhetik a képesítésüket, a pedagógiai előképzettséggel rendelkezők számára pedig a szakma akár egy év alatt is elsajátítható.

"A technikumi oktatásban résztvevők minőségi oktatását szavatolja, hogy az óvodai nevelő szakma képzési tartalma több érintett felsőoktatási intézmény bevonásával került meghatározásra"

- teszik hozzá, a szakma oktatását ugyanis okleveles technikusképzés keretében, felsőoktatási intézménnyel együttműködésben indíthatják az erre engedéllyel rendelkező intézmények.

Az IKK szerint az óvodai nevelők a diplomás óvodapedagógusok munkáját fogják segíteni, velük együttműködve, érdemben tudnak majd részt venni az óvodások nevelésében és fejlesztésében, valamint az értelmi- és egészségfejlesztésüket szolgáló mindennapos nevelési tevékenységek elvégzésében. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy az egyes nevelési feladatok megtervezése, megszervezése, valamint a magasabb szintű szakmai ismereteket igénylő feladatok ellátása továbbra is a felsőfokú végzettségű óvodapedagógusok feladata lesz.

Az óvodai nevelő és az óvodapedagógus elvárt kompetenciáinak, valamint feladatainak tervezett elhatárolásáról az alábbi táblázatból informálódhattok:

 

A képzéssel kapcsolatban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara korábban aggodalmát fejezte ki. Bejegyzésükben azt írták:

"Egy mai 18–19 éves fiatal nem rendelkezik a kora gyermekkori neveléshez kapcsolódó kompetenciákkal, már csak életkoránál fogva sem. Ilyen életkori tapasztalatokkal és a nem felsőoktatási képzettséggel rendelkező nevelőkön keresztül a normál fejlődésmenetű gyermekek támogatását sem tartjuk megvalósíthatónak, nemhogy a kötelező integrációs törekvések elvárt professzionális kivitelezését."

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.