Ezekből a gimnáziumokból értek el a legtöbben helyezést a biológia OKTV döntőjében

Közel 30 ezer diák vett részt 2024-ben az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen. Mutatjuk, hogy biológiából melyik gimnáziumok adták a legtöbb döntőst.

A 2024-es OKTV-n a képzeletbeli dobogóra 28 tantárgyból 71 iskolából 112 diák állhatott fel, közülük voltak olyanok, akiknek ez többször is sikerült. Országos szinten az első harmincba 875 diák jutott be 213 középiskolából, ők azok, akik ezért az eredményért az egyetemi felvételin pluszpontot kapnak. (Hogy pontosan mennyit, az egyetemtől és szaktól is függ.)

Középiskolai felvételi 2026

Biológia I. és II. kategóriából az alábbi gimnáziumokból érkezett a legtöbb döntős:

  • 1. ELTE Radnóti Miklós Gimnázium (9 fő)
  • 2. Szegedi Radnóti Miklós Gimnázium (7 fő)
  • 3. Budapesti Fazekas Mihály Gimnázium (6 fő)
  • 4. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (5 fő)
  • 4. ELTE Apáczai Csere János Gimnázium (5 fő)
  • 4. Révai Miklós Gimnázium és Kollégium (Győr) (5 fő)
  • 5. Budapest V. kerületi Eötvös József Gimnázium (4 fő)

HVG Középiskolai rangsor 2026

Idén is összeállította a középiskolai rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát Magyarország száz legjobb középiskolájáról a hvg360-on. A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy október 28-tól az újságárusoknál is beszerezhető.

Az adatokból látszik, hogy a fővárosi gimnáziumok mellé egy győri és egy szegedi középiskola bekerült.

Középiskolába felvételizel?

Lépj be te is a "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportba

Értesülj az elsők között többek között:

a felvételi követelményekről

a középiskolai pontszámításról

a legjobb gimnáziumokról

a központi írásbeliről

valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról.

 

Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk.

A legjobb középiskolákkal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.