Az izraeli oktatási miniszterrel találkozott Pintér Sándor

Az izraeli miniszter azért utazott Budapestre, hogy részt vegyen a Nemzetközi Izrael-párti Csúcstalálkozón.

  • Székács Linda

Magyar-izraeli oktatási együttműködésről és a mesterséges intelligenica oktatásban betöltött szerepéről beszélgetett Pintér Sándor és Yoav Kisch, Izrael oktatásért felelős minisztere október 28-án a Belügyminisztériumban.

Az izraeli miniszter azért érkezett Magyarországra, hogy részt vegyen a budapesti Néprajzi Múzeumban tartott Nemzetközi Izrael-párti Csúcstalálkozón, amin többek között Orbán Viktort "Izrael igaz barátjának" nevezte, méltatta Donald Trumpot, valamint kiemelte, hogy az oktatás is eszköze az antiszemitizmus ellen való fellépésnek.

Emellett Pintér Sándor belügyminiszterrel is találkozott. A Belügyminisztérium közlése szerint "megerősítették, hogy Magyarország és Izrael továbbra is elkötelezett az oktatási kapcsolatok elmélyítése, valamint a fiatal generációk tudatos, felelős és értékorientált nevelése iránt."

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.