Akadozik a tanítás, mert a tanári kar felét behívták tartalékos katonának Izraelben

Izraelben élő magyarok számoltak be arról, milyen az oktatás helyzete és az élet a háborúban álló országban.

  • Székács Linda

"Van olyan tanár, aki azt mondta, hogy 3-4 gyereket elvesztett az osztályából" - mondta el az RTL Híradónak Fekete Barbara, egy Izraelben élő testnevelőtanár.

Az október 7-én kirobbant gázai-izraeli konfliktus óta a pedagógus szerint online oktatás van Izraelben, amiből ő nem tudja kivenni a részét, ezért önkéntes munkákat lát el, a kollégáinak pedig nem tud segíteni, mert nem tudja elképzelni, hogy azért hiányoznak gyerekek az osztályokból, mert lemészárolták őket.

Egy - szintén magyar - szülő szerint az sem ritka, hogy azért akadozzon a tanítás, mert a tanári kar egy részét behívták katonának. Az izraeli tartalékos katonák egy részét, körülbelül 360 ezer embert mintegy pár óra leforgása alatt hívták be a seregbe, bizonyos intézményekben pedig ez a tanári kar felét jelenti.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.