Ez a hét legjobb egyházi középiskola 2026-ban

Megjelent a HVG 2025-ös középiskolai rangsora. Mutatjuk, melyek az ország legjobb egyházi középiskolái ebben az évben.

  • Székács Linda

Október 28-án megjelent a HVG Középiskola 2026-os kiadványa, benne az ország legjobb iskoláinak top 100-as listájával és számos további részrangsorral, többek között például a legjobb egyházi középiskolák rangsorával.

HVG Középiskolai rangsor 2026

Idén is összeállította a középiskolai rangsorát a HVG. Nézd meg a teljes listát Magyarország száz legjobb középiskolájáról a hvg360-on. A nyomtatott kiadványt, amely bővebb ismertetőt is tartalmaz, itt tudod megrendelni, vagy október 28-tól az újságárusoknál is beszerezhető.

A 2026-os egyházi részrangsor első helyén az elmúlt évekhez képest nincs változás: ebben az évben is a budapesti Deák Téri Evangélikus Gimnázium került az első helyre, ami egyébként az összesített országos középiskolai rangsorban a 18. helyen végzett. Megőrizte a helyét továbbá a szintén budapesti Baár-Madas Református Gimnázium is, és bár a tavalyi top 10-be nem került bele, a friss rangsorban visszaszerezte a harmadik helyét a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium. De szintén újra bekerült a legjobbak közé a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium is.

Óriási meglepetések a 2026-os HVG középiskolai rangsorban, mutatjuk a legjobb 15 gimnáziumot

Középiskolába felvételizel?

Lépj be te is a "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportba

Értesülj az elsők között többek között:

a felvételi követelményekről

a középiskolai pontszámításról

a legjobb gimnáziumokról

a központi írásbeliről

valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról.

 

Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk.

A hét legjobb egyházi iskola rangsora 2026-ban a következő, zárójelben az intézmények összesített rangsorban elért helyezéseivel:

  1. Deák Téri Evangélikus Gimnázium (18.)
  2. Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium (24.)
  3. Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium (35.)
  4. Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (36.)
  5. Piarista Gimnázium (37.)
  6. Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, Kollégium és Óvoda (49.)
  7. Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Egyházzenei Szakgimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (56.

Shutterstock

Hogyan állították össze?

A rangsort többek között olyan szempontok szerint állították össze, mint

  • a 10. évfolyamos országos kompetenciamérés átlagteljesítménye szövegértésből és matematikából,
  • az érettségi százalékos eredménye a négy fő tárgyból, azaz matematikából, magyarból, történelemből és idegen nyelvből, valamint
  • a felsőoktatásba, nappali tagozatra felvett diákok felvételi pontjainak iskolai átlaga.

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.