Plusz egy év ovi: 15 erős indok, amit érdemes a kérvénybe beleírni

Nehezen bírja a monotonitást, hamar elfárad, nehezen követi a meséket - csak néhány indok, amit a szülői kérvényben célszerű részletesen kifejteni ahhoz, hogy a nagycsoportos még egy évet az óvodában maradhasson.

Ha egy ovis augusztus 31-ig betölti a hatot, és a szülei nem kérvényezik a plusz egy év ovit az Oktatási Hivatalnál, akkor szeptemberben el kell kezdenie az iskolát. Bár pontos dátum egyelőre nincsen, feltehetően január közepéig kell a szülőknek igényelniük a tankötelezettség halasztását, ha azt szeretnék, hogy a hatéves gyerekük egy évvel később menjen elsőbe. Azonban érdemes előtte alaposan átgondolni, milyen indokok kerüljenek a kérvénybe.

A Szülői Hangnak ezzel kapcsolatban van egy nagyon hasznos segédlete. Ebben kiemelik, hogy azokat az indokokat például nem fogadja el az Oktatási Hivatal, hogy a szülő joga dönteni a saját gyerekéről, vagy hogy a következő évben jobb tanárt kapna, és hogy a barátai is csak egy évvel később mennek majd óvodába.

Az alábbi érvek viszont kifejezetten erősnek számítanak:

  • A kitartó figyelem hiánya, a fáradékonyság.
  • A gyenge emlékezőképesség, ha nem tudja megjegyezni a korábban elhangzottakat, hosszabb verseket.
  • A fejletlen beszéd és beszédértés.
  • Ha nem tudja megkülönböztetni a beszédhangokat, vagy nem alakultak ki nála a tiszta beszédhangok.
  • A fejletlen gondolkodás, például az, ha nem érti az ok-okozati összefüggéseket, a számára kiadott feladatokat.
  • A gyenge akarat, önirányítás, ha egyszerű helyzetekben sem tud önállóan dönteni.
  • A bizonytalan szekvenciális gondolkodás, vagyis ha nem tud követni sormintát, nehezen követi a meséket.
  • Az érzelmi kiegyensúlyozatlanság, ha a hangulata, érzelmi állapota gyorsan változik.
  • Nem tűri a monotonitást, nem tud hosszabb ideig egy helyben ülni.
  • Gyenge az alkalmazkodóképessége, nem szereti a szabályjátékokat, nem szófogadó.
  • A fejletlen a mozgáskoordináció.
  • Ha nem alakult ki nála a jobb-bal domináns oldal, rajzoláskor váltogatja a kezét.
  • Ha nem megfelelő a térérzékelése, nem tudja azonosítani a jobb vagy baloldalt.
  • Fejletlen az időészlelése, nem érti a tegnap, a holnap, a volt és később fogalmát.
  • Hiányoznak az iskolakezdéshez szükséges készségei, például a ceruzafogás, mennyiségek összehasonlítása.

Bizonytalan indokokként sorolják fel továbbá a testi fejletlenséget, a nem megfelelő tájékozottságot, a kapcsolati nehézségeket, félelmet, szorongást, valamint a délutáni alvás, pihenés igényét. Ezekről azt írják, "vagy segítenek, vagy nem" a kérvény elbírálásának sikerességében.

A segédlet szerint több ilyen indok együtt, vagy más, súlyosabb indokkal kiegészülve nagyobb az esély arra, hogy indokoltnak tartják az iskolakezdés halasztását.

A plusz egy év óvoda igénylésével részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.