Jönnek a felvételi tájékoztatók, indul a középiskolai felvételi - itt van minden, amit érdemes észben tartani

Mi szerepel a felvételi tájékoztatóban? Hogyan számolják a pontokat? Mikor lesznek a központi írásbelik és mikor tudom meg, hogy hová vettek fel? Maradhatok iskola nélkül? Megválaszoljuk a középiskolai felvételivel kapcsolatos legfontosabb kérdéseiteket.

  • Székács Linda

Legkésőbb október 20-án, tehát a mai nap folyamán minden középfokú oktatási intézmény nyilvánosságra hozza a honlapján a felvételi tájékoztatóját, vagyis azt a dokumentumot, ami tartalmazza

  • az iskolák tanulmányi területeit,
  • az adott intézmény OM azonosítóját,
  • a felvehető diákok számát,
  • a felvételi kérelmek rangsolásának szempontjait.
Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?

A rangsorolás szempontjait az adja, hogy hogyan számolják a jelentkező diákok pontjait a középiskolai felvételi során. Például, hogy

  • kérik-e a központi felvételi megírását,
  • tartanak-e szóbeli felvételi vizsgát is,
  • vagy csak az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján döntik el, hogy kiket vesznek fel.

Tíz gimnázium közül nyolc egyébként általában ragaszkodik a központi felvételi vizsga megírásához, míg a technikumok és a szakgimnáziumok esetében azoknak körülbelül 30-40 százaléka kéri a kétszer 45 perces írásbeli központi felvételi megírását.

Ott, ahol ez feltétel, a diákok összpontszámának legalább felét a központi írásbeli eredménye kell, hogy adja. Ez összejöhet úgy, hogy csak egyetlen tárgyat vesznek figyelembe, tehát vagy csak a matekot, vagy csak a magyart. De akár úgy is, hogy mindkét tárgy eredményei számítanak, de az egyiket - például a matekot - súlyozottabban nézik, mint a másik tárgyat.

Ezekről minden intézmény saját hatáskörben dönt, amit szintén a felvételi tájékoztató tartalmaz.

Középiskolai felvételi 2026

Hány iskolát lehet megjelölni?

A felsőoktatási felvételivel ellentétben a középiskolai felvételi során nincs meghatározva, hogy hány iskolát vagy tanulmányi területet jelölhettek meg. Akár több tucat iskolát is beírhattok, ha biztosra mennétek.

Ami a legfontosabb, hogy első helyre az az iskola és tanulmányi területet kerüljön, ahová a legjobban szeretnétek bekerülni, hiszen a felvételi eredmények kihirdetése után nem gondolhatjátok meg magatokat és iratkozhattok be például a második, harmadik vagy sokadik helyen megjelölt suliba.

Mikor és hogyan kell jelentkezni?

A jelentkezést hivatalosan 2026. február 19-ig kell leadnotok. Amennyiben kilencedik osztályba készültök, a legtöbb esetben az általános iskolátok segít a dokumentumok helyes kitöltésében és leadásában. Egyéb esetben - ha tehát hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételiztek - nektek a KIFIR rendszerét kell használnotok a jelentkezéshez és ügyintézéshez.

Az általános iskola bevonása a folyamatba nem szükséges, sőt, ha nem akarjátok, jeleznetek sem kell az intézmény felé, hogy középiskolába felvételiztek.

Mikor lesznek a központi írásbelik és mikor értesítenek, hogy felvettek-e?

Ahhoz, hogy minden gördülékenyen menjen, elengedhetetlen a határidők észben tartása.

  • A központi írásbeli vizsgák 2026. január 24-én.
  • A pótvizsga 2026. február 3-án lesz.
  • A központi írásbeli eredményeiről 2026. február 13-án értesítenek titeket.
  • A szóbeli vizsgákat 2026. március 25-27. között tartják.
  • Az értesítőket 2026. május 8-án kapjátok meg.

További fontos dáumokért kattintsatok ide.

Középiskolába felvételizel?

Lépj be te is a "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportba

Értesülj az elsők között többek között:

a felvételi követelményekről

a középiskolai pontszámításról

a legjobb gimnáziumokról

a központi írásbeliről

valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról.

 

Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk.

Lehet olyan, hogy valaki egyetlen iskolába sem kerül be?

Röviden és tömören: nem.

16 éves koráig mindenki tankötelezett, ami tehát azt jelenti, hogy muszáj valamilyen iskolába járnia.

Azok a diákok, akiket nem vesznek fel egyetlen megjelölt középfokú intézménybe sem, a rendkívüli felvételi eljárás során válogathatnak azokból az iskolákból, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.

A rendkívüli felvételi eljárásban a jelentkezést már saját magatoknak kell intézni és közvetlenül a kiválasztott középiskolába kell jelentkeznetek. Ha pedig így sem kerültök be sehova, akkor sincsen gond, hiszen vannak úgynevezett "köteles iskolák", amiknek muszáj az intézmény nélkül maradt diákokat felvenni.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.