Minden második tanár 50 év feletti Magyarországon

A legfrissebb OECD-jelentés szerint a pedagógusok átlagéletkora Magyarországon az egyik legmagasabb.

Az OECD-országokban a 65 év feletti népesség aránya 1960 és 2021 között megduplázódott, 9 százalékról 18 százalékra nőtt. A hosszabb élettartam és az alacsony termékenység gyors ütemű társadalmi elöregedéshez vezetett, amely a pedagóguspályán is egyre látványosabban érzékelhető.

A friss OECD-jelentés szerint 2024-ben a tanárok átlagéletkora 45 év, de több országban ennél jóval magasabb. Litvániában és Portugáliában 51 év, Lettországban 50 év, míg Magyarországon és Észtországban 49 év az átlag. Ezekben az országokban a pedagógusok több mint fele már 50 éves vagy idősebb. Ezzel szemben Törökországban 38 év, Marokkóban, az Egyesült Arab Emírségekben és Üzbegisztánban 39 év az átlagéletkor.

Magyarországon az elmúlt 16 évben jelentősen átalakult a tanári kar korösszetétele. 2008 és 2024 között a 30 év alatti pedagógusok aránya 7 százalékponttal csökkent, a 30–49 éves korosztály aránya 17 százalékponttal esett vissza, miközben az 50 év felettiek aránya 24 százalékponttal emelkedett. A legutóbbi, 2018-as adatokhoz képest ez újabb 5 százalékpontos növekedést jelent.

 

 

 

Hozzászólások

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Az elitiskolák szempontrendszere nem lehet az egész magyar iskolarendszer mércéje

Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.