Minden második tanár 50 év feletti Magyarországon

A legfrissebb OECD-jelentés szerint a pedagógusok átlagéletkora Magyarországon az egyik legmagasabb.

Az OECD-országokban a 65 év feletti népesség aránya 1960 és 2021 között megduplázódott, 9 százalékról 18 százalékra nőtt. A hosszabb élettartam és az alacsony termékenység gyors ütemű társadalmi elöregedéshez vezetett, amely a pedagóguspályán is egyre látványosabban érzékelhető.

A friss OECD-jelentés szerint 2024-ben a tanárok átlagéletkora 45 év, de több országban ennél jóval magasabb. Litvániában és Portugáliában 51 év, Lettországban 50 év, míg Magyarországon és Észtországban 49 év az átlag. Ezekben az országokban a pedagógusok több mint fele már 50 éves vagy idősebb. Ezzel szemben Törökországban 38 év, Marokkóban, az Egyesült Arab Emírségekben és Üzbegisztánban 39 év az átlagéletkor.

Magyarországon az elmúlt 16 évben jelentősen átalakult a tanári kar korösszetétele. 2008 és 2024 között a 30 év alatti pedagógusok aránya 7 százalékponttal csökkent, a 30–49 éves korosztály aránya 17 százalékponttal esett vissza, miközben az 50 év felettiek aránya 24 százalékponttal emelkedett. A legutóbbi, 2018-as adatokhoz képest ez újabb 5 százalékpontos növekedést jelent.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.