Minden második tanár 50 év feletti Magyarországon

A legfrissebb OECD-jelentés szerint a pedagógusok átlagéletkora Magyarországon az egyik legmagasabb.

Az OECD-országokban a 65 év feletti népesség aránya 1960 és 2021 között megduplázódott, 9 százalékról 18 százalékra nőtt. A hosszabb élettartam és az alacsony termékenység gyors ütemű társadalmi elöregedéshez vezetett, amely a pedagóguspályán is egyre látványosabban érzékelhető.

A friss OECD-jelentés szerint 2024-ben a tanárok átlagéletkora 45 év, de több országban ennél jóval magasabb. Litvániában és Portugáliában 51 év, Lettországban 50 év, míg Magyarországon és Észtországban 49 év az átlag. Ezekben az országokban a pedagógusok több mint fele már 50 éves vagy idősebb. Ezzel szemben Törökországban 38 év, Marokkóban, az Egyesült Arab Emírségekben és Üzbegisztánban 39 év az átlagéletkor.

Magyarországon az elmúlt 16 évben jelentősen átalakult a tanári kar korösszetétele. 2008 és 2024 között a 30 év alatti pedagógusok aránya 7 százalékponttal csökkent, a 30–49 éves korosztály aránya 17 százalékponttal esett vissza, miközben az 50 év felettiek aránya 24 százalékponttal emelkedett. A legutóbbi, 2018-as adatokhoz képest ez újabb 5 százalékpontos növekedést jelent.

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna