"Amíg régen a kis megsárgult lapokból tanítottak sokan, amit a pályájuk elején írtak meg, most ugyanez van a ppt-vel"

Jocó bácsi közösségi oldalán posztban fejtette ki, hogy egy teleírt prezentáció a diákoknak ugyanolyan unalmas, mintha a táblára írnának krétával.

Jocó bácsi a bejegyzésben úgy fogalmazott, hogy nagyon sok diákkal dolgozik egyéniben tanulástechnikai, pályaorientációs konzultáción, és szinte mindegyikük elmeséli, hogy az óráik többsége úgy zajlik, hogy a pedagógus ppt-t vetít ki és úgy adja le az anyagot.

Pár hete kiszaladt a számon az a mondat, hogy igazából a ppt az új frontális.

- jegyezte meg, majd hozzátette, hogy "amíg régen a kis megsárgult lapokból tanítottak sokan, amit a pályájuk elején írtak meg, most ugyanez van a ppt-vel."

Jelzem, attól még, hogy nem a táblára írnak krétával, hanem kivetítenek teleírt prezentációkat, attól az még a diákoknak ugyanolyan unalmas és ez ugyanannyira nem innovatív. Csak mondom...

- hangsúlyozta.

 

Jocó bácsival nemrég az Eduline is készített interjút, melyben szó volt többek között arról, hogy a kritikus gondolkodás, mint készség pedig eredetileg a történelem tantárgyhoz kapcsolódott és pár éve kikerült a NAT-ból. Rengeteg olyan lelkes pedagógus van, akik igyekeznek élménypedagógiai gyakorlatokkal tanítani.

A mai gyerekeknél, ha egy pedagógus kiáll és beszél, az már nem működik, de már a felnőttképzésben sem működik már a frontális oktatás.

 

 

 

Hozzászólások

„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.