Nyomasztó, könyörtelen és unalmas – egyre kevesebben olvasnak híreket

Rengeteg oka lehet annak, hogy kevesebben követik a világ történéseit. Az Oxfordi Egyetem jelentése szerint a háborúknak és a világjárványnak is nagy szerepe van a csökkenő tendenciában.

  • Tornyos Kata

Tízből négyen (39%) mondták, hogy néha vagy gyakran tudatosan kerülik a híreket, míg ez az arány 2017-ben 29% volt az Oxfordi Egyetem Reuters Intézetének jelentése szerint – írta meg a BBC. Nyomasztónak, könyörtelennek és unalmasnak tartják a híreket a felmérésben résztvevők. A jelentés szerzői szerint az ukrajnai és közel-keleti háborúk hozzájárulhattak ahhoz, hogy az emberek egyre inkább el akarják kerülni a híreket.

94 943 felnőttet kérdezett meg 47 országban januárban és februárban a YouGov brit piackutató és adatelemző cég. Ez egy olyan időszakban történt, amikor emberek milliárdjai vettek részt nemzeti és regionális választásokon világszerte. A jelentés megállapította, hogy a választások néhány országban, például az Egyesült Államokban, növelték az érdeklődést a hírek iránt. Azonban a tanulmány szerint általánosan csökken az emberek érdeklődése.

Világszerte az emberek 46%-a mondta, hogy nagyon vagy rendkívül érdeklik a hírek - szemben a 2017-es 63%-kal.

"A járvány és a háborúk következtében teljesen természetes reakció, hogy az emberek elfordulnak a hírektől, akár a mentális egészségük védelme érdekében, akár egyszerűen azért, mert inkább a saját jövőjükre koncentrálnának"

– elemezte a helyzetet a jelentés vezető szerzője, Nic Newman.

A jelentés szerint a nők és a fiatalabb emberek nagyobb valószínűséggel érzik magukat kimerültnek a hírdömping miatt.  Az emberek 40%-a továbbra is megbízik a hírekben, de összességében ez az arány még mindig 4%-kal alacsonyabb, mint a koronavírus-járvány csúcspontján.  A jelentés azt is megállapította, hogy a hagyományos hírforrások, mint a tévé és a nyomtatott sajtó közönsége az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent, mivel a fiatalabbak inkább online vagy közösségi médián keresztül tájékozódnak.

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.