Rengeteg oka lehet annak, hogy kevesebben követik a világ történéseit. Az Oxfordi Egyetem jelentése szerint a háborúknak és a világjárványnak is nagy szerepe van a csökkenő tendenciában.
Tízből négyen (39%) mondták, hogy néha vagy gyakran tudatosan kerülik a híreket, míg ez az arány 2017-ben 29% volt az Oxfordi Egyetem Reuters Intézetének jelentése szerint – írta meg a BBC. Nyomasztónak, könyörtelennek és unalmasnak tartják a híreket a felmérésben résztvevők. A jelentés szerzői szerint az ukrajnai és közel-keleti háborúk hozzájárulhattak ahhoz, hogy az emberek egyre inkább el akarják kerülni a híreket.
94 943 felnőttet kérdezett meg 47 országban januárban és februárban a YouGov brit piackutató és adatelemző cég. Ez egy olyan időszakban történt, amikor emberek milliárdjai vettek részt nemzeti és regionális választásokon világszerte. A jelentés megállapította, hogy a választások néhány országban, például az Egyesült Államokban, növelték az érdeklődést a hírek iránt. Azonban a tanulmány szerint általánosan csökken az emberek érdeklődése.
Világszerte az emberek 46%-a mondta, hogy nagyon vagy rendkívül érdeklik a hírek - szemben a 2017-es 63%-kal.
"A járvány és a háborúk következtében teljesen természetes reakció, hogy az emberek elfordulnak a hírektől, akár a mentális egészségük védelme érdekében, akár egyszerűen azért, mert inkább a saját jövőjükre koncentrálnának"
– elemezte a helyzetet a jelentés vezető szerzője, Nic Newman.
A jelentés szerint a nők és a fiatalabb emberek nagyobb valószínűséggel érzik magukat kimerültnek a hírdömping miatt. Az emberek 40%-a továbbra is megbízik a hírekben, de összességében ez az arány még mindig 4%-kal alacsonyabb, mint a koronavírus-járvány csúcspontján. A jelentés azt is megállapította, hogy a hagyományos hírforrások, mint a tévé és a nyomtatott sajtó közönsége az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent, mivel a fiatalabbak inkább online vagy közösségi médián keresztül tájékozódnak.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Az Oktatási Hivatal augusztus 27-én délelőtt közzétette a pótfelvételi eredményeit is.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
