A Parlament költségvetési bizottságában a kormánypárti képviselők egyetlen hozzászólás nélkül leszavazták a gyermekvédelmi dolgozók bérének és a gyerekek napi ellátására szánt összeg emelésére vonatkozó javaslatot. A döntést követően szociális és gyermekvédelmi dolgozók lyukas cipőket öntöttek a Karmelita elé.
A hírről Jámbor András, Józsefváros és Ferencváros független országgyűlési képviselője számolt be a közösségi oldalán. Elmondása szerint az ellenzéki bizottsági tagok 20 percig próbálták megszólalásra bírni a hat fideszes bizottsági tagot, de egyikük sem reagált.
Elmaradt ígéretekJámbor emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök még 2024 novemberében ígéretet tett a gyermekvédelmi dolgozók béremelésére, majd Gulyás Gergely kancelláriaminiszter idén májusban megerősítette, hogy a kormány dolgozik a bérek fejlesztésén. A mostani döntés azonban ellentmond ezeknek az ígéreteknek.
A most elutasított javaslat a gyermekvédelmi dolgozók béremelése mellett a gyermekotthonokban egy gyerek napi étkeztetésére jutó összeg növelését is tartalmazta volna. Jelenleg – 2023 februárja óta – naponta 1500 forintot költhetnek a gyermekotthonok a gyerekek étkezésére, ez az összeg azóta nem változott.Lyukas cipőkkel tiltakoznak a Karmelita előttA döntés után az MKKSZ szakszervezet szervezésében szociális és gyermekvédelmi dolgozók demonstráltak a Karmelitánál. A tiltakozók lyukas cipőket helyeztek el a Miniszterelnökség épülete előtt, ezzel szimbolizálva a szakma megbecsültségének hiányát és a dolgozók nehéz anyagi helyzetét.Jámbor András Facebook posztjában kiemeli:
Ma egy diploma nélküli pályakezdő 320 ezer forint bruttót keres a gyermekvédelemben. Ez méltatlan egy ilyen felelősségteljes munkához.
A Népszava korábbi cikke szerint egy gyerekfelügyelő napi 12 órában, havi 170–180 órát dolgozik, miközben nettó 270 ezer forintot keres. Az LMP becslése alapján 2024-ben egy szociális segítő bruttó 350 ezer, egy szociális gondozó bruttó 360 ezer, míg egy diplomás szociális munkás bruttó 400 ezer forintnál kevesebbet keresett.
A gyermekvédelmi asszisztensek bére is bruttó 400 ezer forint alatt maradt.
Jámbor szerint az elmúlt időszakban napvilágra került esetek – Bicske, Miske, Szolnok, Szekszárd és a budapesti Szőlő utca – azt mutatják, hogy a gyermekvédelmi rendszer már túl van az összeomláson.A képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy:Az adatok – mint például az, hogy a 40 év alatti budapesti hajléktalan emberek fele a gyermekvédelmi rendszerből kerül ki – arra mutatnak rá, hogy a rendszer nem teljesíti be a funkcióját: hogy az államra, a közösségre bízott gyerekek megfelelő ellátást kapjanak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
