A Népszava információi szerint a kormány tervei szerint az állam hosszú távon kivonulna a szakellátásból, és az intézmények fenntartói, illetve munkáltatói felelősségét egyházi szereplőkre ruházná. A gyermekvédelemben dolgozók úgy tudják, hogy van egy sorrend arról, mely intézménytől mikor válna meg az állam.
A szakemberek szerint a lépés egyik oka az lehet, hogy az Orbán-kormány nem akarja tovább viselni az ágazat finanszírozásával és béremelésével kapcsolatos felelősséget. Ha az egyházak átvennék az intézményeket, a dolgozók nem közalkalmazottak lennének, és a 2026-os béremelés sem az állam feladat lenne. (Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy megalázóan alacsony a gyermekvédelemben dolgozók bére.)
Jelenleg több lakásotthon zárva tart a munkaerőhiány miatt, és csaknem háromezer gyermek vár arra, hogy elhelyezzék. A kormány tavaly már megpróbálkozott az átadással, de az egyházi fenntartók a rossz állapotú épületek és a forráshiány miatt nem vállalták át az intézményeket. A mostani megbeszélésre a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság épületében kerül sor, és a BM szerint ez csak egy szokásos fenntartói értekezlet.
Az Ön által leírt információk tévesek. A Főigazgatóság vezetősége rendszeresen tart fenntartói értekezleteket
– válaszolta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a lap megkeresésére.
Az egyházak szerepe a gyermekvédelemben 2021-ben kezdődött, amikor a nevelőszülői hálózatok fenntartói szerkezete átalakult. 2022 végére a hálózatok 91 százaléka egyházi fenntartásba került, és a 22 fenntartó közül csak három maradt, amelynek nincs egyházi kötődése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg 23 473 gyerek és fiatal él gyermekvédelmi szakellátásban, ebből 5635 az SZGYF intézményeiben.
A kormány a nevelőszülői hálózatot egyházi szereplőkkel szeretné bővíteni, de az egyházak közül többen azt állítják, hogy nem kaptak hivatalos tájékoztatást.
