A Belügyminisztérium jövő keddre berendelte az állami fenntartású gyermekvédelmi központok igazgatóit.Több vezetőt arra is köteleztek, hogy vigyenek fényképes dokumentációt az intézményeik állapotáról.
A Népszava információi szerint a kormány tervei szerint az állam hosszú távon kivonulna a szakellátásból, és az intézmények fenntartói, illetve munkáltatói felelősségét egyházi szereplőkre ruházná. A gyermekvédelemben dolgozók úgy tudják, hogy van egy sorrend arról, mely intézménytől mikor válna meg az állam.
A szakemberek szerint a lépés egyik oka az lehet, hogy az Orbán-kormány nem akarja tovább viselni az ágazat finanszírozásával és béremelésével kapcsolatos felelősséget. Ha az egyházak átvennék az intézményeket, a dolgozók nem közalkalmazottak lennének, és a 2026-os béremelés sem az állam feladat lenne. (Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy megalázóan alacsony a gyermekvédelemben dolgozók bére.)
Jelenleg több lakásotthon zárva tart a munkaerőhiány miatt, és csaknem háromezer gyermek vár arra, hogy elhelyezzék. A kormány tavaly már megpróbálkozott az átadással, de az egyházi fenntartók a rossz állapotú épületek és a forráshiány miatt nem vállalták át az intézményeket. A mostani megbeszélésre a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság épületében kerül sor, és a BM szerint ez csak egy szokásos fenntartói értekezlet.Az Ön által leírt információk tévesek. A Főigazgatóság vezetősége rendszeresen tart fenntartói értekezleteket
– válaszolta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a lap megkeresésére.
Az egyházak szerepe a gyermekvédelemben 2021-ben kezdődött, amikor a nevelőszülői hálózatok fenntartói szerkezete átalakult. 2022 végére a hálózatok 91 százaléka egyházi fenntartásba került, és a 22 fenntartó közül csak három maradt, amelynek nincs egyházi kötődése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg 23 473 gyerek és fiatal él gyermekvédelmi szakellátásban, ebből 5635 az SZGYF intézményeiben. A kormány a nevelőszülői hálózatot egyházi szereplőkkel szeretné bővíteni, de az egyházak közül többen azt állítják, hogy nem kaptak hivatalos tájékoztatást.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
