Bár az idei felvételi adatok szerint növekedett a természettudományos tanárhallgatók száma, a kémiából és fizikából továbbra sincs jelentős utánpótlás, és a pályára lépők száma messze elmarad a nyugdíjba vonuló tanárokétól.
Lassan javuló helyzet
Idén a kémiás hallgatók száma 33-ról 44-re nőtt, a földrajzosoké pedig 100-ról 190-re emelkedett. A rövid ciklusú képzésben sok hallgató már aktív pedagógusként dolgozik, az osztatlan képzésre felvettek egy része pedig nem fejezi be a tanulmányait, így a növekedés ellenére sem oldódik meg teljesen az utánpótlás problémája, tudjuk meg a Válasz Online cikkéből.
Ezzel a 2018–19-es szintre kapaszkodtunk vissza, az azóta történt szakadást dolgoztuk le” – foglalta össze a helyzetet Holtzer Péter.
Kémia és fizika: továbbra is kritikus a helyzet
Az osztatlan képzésben a kémiás és fizika szakos hallgatók száma még mindig rendkívül alacsony:
Idén se vettek fel egyetlen kémia-fizika szakos tanárhallgatót sem a felsőoktatásba. 2022-ben és 2024-ben egyet-egyet még igen, 2023-ban és 2025-ben viszont egyet sem. Országosan.”
Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy évente 120–150 kémiatanár éri el a nyugdíjkorhatárt, így a tanárok pótlása nélkül a minőségi oktatás fenntarthatatlanná válhat.
Egyelőre hiányzik a hosszú távú stabilitás
A béremelések és az életpálya ígérete reményeket adhat a pályaválasztóknak, de a pedagógusi szakma társadalmi megbecsültsége, a terhelés és az adminisztrációs feladatok továbbra is komoly kihívást jelentenek. A nyugdíjba vonuló tanárok száma évente meghaladja az új felvettekét, így az utánpótlás biztosítása továbbra is kritikus kérdés.
Központi kérdés a kötelezően kémiára fordítandó óraszám
A szakértők szerint nem csak a létszám, hanem a képzés tartalma is kulcsfontosságú. Lente Gábor professzor a Magyar Tudomány augusztusi számában kiemelte:
Ha nincs, aki színvonalasan tanítsa a tárgyat, akkor inkább ne is legyen kémiaóra, az iskolában az időt olyasmivel is lehet tölteni, amiből a diákoknak több hasznuk van.”
Ez a kérdés rávilágít arra, hogy a természettudományos oktatásnak nemcsak a tárgyi tudást, hanem a gondolkodási képességek fejlesztését is szolgálnia kell, miközben a pedagógusok száma és minősége kritikus tényező.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
