Bár az idei felvételi adatok szerint növekedett a természettudományos tanárhallgatók száma, a kémiából és fizikából továbbra sincs jelentős utánpótlás, és a pályára lépők száma messze elmarad a nyugdíjba vonuló tanárokétól.
Lassan javuló helyzet
Idén a kémiás hallgatók száma 33-ról 44-re nőtt, a földrajzosoké pedig 100-ról 190-re emelkedett. A rövid ciklusú képzésben sok hallgató már aktív pedagógusként dolgozik, az osztatlan képzésre felvettek egy része pedig nem fejezi be a tanulmányait, így a növekedés ellenére sem oldódik meg teljesen az utánpótlás problémája, tudjuk meg a Válasz Online cikkéből.
Ezzel a 2018–19-es szintre kapaszkodtunk vissza, az azóta történt szakadást dolgoztuk le” – foglalta össze a helyzetet Holtzer Péter.
Kémia és fizika: továbbra is kritikus a helyzet
Az osztatlan képzésben a kémiás és fizika szakos hallgatók száma még mindig rendkívül alacsony:
Idén se vettek fel egyetlen kémia-fizika szakos tanárhallgatót sem a felsőoktatásba. 2022-ben és 2024-ben egyet-egyet még igen, 2023-ban és 2025-ben viszont egyet sem. Országosan.”
Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy évente 120–150 kémiatanár éri el a nyugdíjkorhatárt, így a tanárok pótlása nélkül a minőségi oktatás fenntarthatatlanná válhat.
Egyelőre hiányzik a hosszú távú stabilitás
A béremelések és az életpálya ígérete reményeket adhat a pályaválasztóknak, de a pedagógusi szakma társadalmi megbecsültsége, a terhelés és az adminisztrációs feladatok továbbra is komoly kihívást jelentenek. A nyugdíjba vonuló tanárok száma évente meghaladja az új felvettekét, így az utánpótlás biztosítása továbbra is kritikus kérdés.
Központi kérdés a kötelezően kémiára fordítandó óraszám
A szakértők szerint nem csak a létszám, hanem a képzés tartalma is kulcsfontosságú. Lente Gábor professzor a Magyar Tudomány augusztusi számában kiemelte:
Ha nincs, aki színvonalasan tanítsa a tárgyat, akkor inkább ne is legyen kémiaóra, az iskolában az időt olyasmivel is lehet tölteni, amiből a diákoknak több hasznuk van.”
Ez a kérdés rávilágít arra, hogy a természettudományos oktatásnak nemcsak a tárgyi tudást, hanem a gondolkodási képességek fejlesztését is szolgálnia kell, miközben a pedagógusok száma és minősége kritikus tényező.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
