Bár az idei felvételi adatok szerint növekedett a természettudományos tanárhallgatók száma, a kémiából és fizikából továbbra sincs jelentős utánpótlás, és a pályára lépők száma messze elmarad a nyugdíjba vonuló tanárokétól.
Lassan javuló helyzet
Idén a kémiás hallgatók száma 33-ról 44-re nőtt, a földrajzosoké pedig 100-ról 190-re emelkedett. A rövid ciklusú képzésben sok hallgató már aktív pedagógusként dolgozik, az osztatlan képzésre felvettek egy része pedig nem fejezi be a tanulmányait, így a növekedés ellenére sem oldódik meg teljesen az utánpótlás problémája, tudjuk meg a Válasz Online cikkéből.
Ezzel a 2018–19-es szintre kapaszkodtunk vissza, az azóta történt szakadást dolgoztuk le” – foglalta össze a helyzetet Holtzer Péter.
Kémia és fizika: továbbra is kritikus a helyzet
Az osztatlan képzésben a kémiás és fizika szakos hallgatók száma még mindig rendkívül alacsony:
Idén se vettek fel egyetlen kémia-fizika szakos tanárhallgatót sem a felsőoktatásba. 2022-ben és 2024-ben egyet-egyet még igen, 2023-ban és 2025-ben viszont egyet sem. Országosan.”
Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy évente 120–150 kémiatanár éri el a nyugdíjkorhatárt, így a tanárok pótlása nélkül a minőségi oktatás fenntarthatatlanná válhat.
Egyelőre hiányzik a hosszú távú stabilitás
A béremelések és az életpálya ígérete reményeket adhat a pályaválasztóknak, de a pedagógusi szakma társadalmi megbecsültsége, a terhelés és az adminisztrációs feladatok továbbra is komoly kihívást jelentenek. A nyugdíjba vonuló tanárok száma évente meghaladja az új felvettekét, így az utánpótlás biztosítása továbbra is kritikus kérdés.
Központi kérdés a kötelezően kémiára fordítandó óraszám
A szakértők szerint nem csak a létszám, hanem a képzés tartalma is kulcsfontosságú. Lente Gábor professzor a Magyar Tudomány augusztusi számában kiemelte:
Ha nincs, aki színvonalasan tanítsa a tárgyat, akkor inkább ne is legyen kémiaóra, az iskolában az időt olyasmivel is lehet tölteni, amiből a diákoknak több hasznuk van.”
Ez a kérdés rávilágít arra, hogy a természettudományos oktatásnak nemcsak a tárgyi tudást, hanem a gondolkodási képességek fejlesztését is szolgálnia kell, miközben a pedagógusok száma és minősége kritikus tényező.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
