Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A százezer forintot is elérhetik a kiadások egy elsős iskolakezdésénél.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Rigó Csaba Balázs a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt arról, hogy vizsgálják, mitől kerülhet egy elsős iskolakezdése akár százezer forintba.
15–20 ezer forint plusz: ennyibe kerülhet az „ingyenes” tankönyv mellé a tanulás
Bár a tankönyvek ingyenesek, a füzetek és írószerek mellett a táskát, a tornaruhát is meg kell venni. Ezeknek az ára pedig igen borsos tud lenni.
„Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az árak ilyen nagyságát a normális piaci viszonyok, vagy a verseny tiltott befolyásolása okozza. Több kiskereskedelmi láncra és beszállítóra is kiterjesztettük a vizsgálatunkat, amely egyébként egy panasz nyomán vette nemrég kezdetét”
- nyilatkozta a lapnak az elnök.
Az iskolakezdés az idősebb korosztály számára sem olcsó. A KSH a tanév elején közzétett felmérése szerint egy 24 évnél fiatalabb, nappali rendszerben tanuló, eltartott gyerek tanévkezdése 45606 forintba került.
Szeptember elején az Eduline is végzett egy nem reprezentatív felmérést, melyből kiderült, hogy gyerekenként legalább 20-40 ezer forintba kerül a tanszerek beszerzése az iskolakezdés előtt, de a többség még ennél is magasabb, 40-60 ezer forint közötti, vagy afölötti összegeket hagy a boltokban.
A kormány segítsége pedig abban merül ki, hogy a szeptemberi családi pótlékot augusztus végén utalják ki, aminek az összege 2008 óta nem változott.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.