Mintegy 60 ezer nyolcadikosnak lesz fontos dolga a következő hetekben

2025. szeptember 17. és október 9. között tartják az országos pályaorientációs mérést (OPM), amelyen mintegy 60 ezer nyolcadikos tanuló vesz részt több mint 2400 intézményből. A diákokat ezzel segítik a középiskola-és pályaválasztásban.

Az Oktatási Hivatal által szervezett országos pályaorientációs mérés célja, hogy a nyolcadikosok jobban megismerjék saját érdeklődési körüket, erősségeiket és kompetenciáikat.

Az OH tájékoztatása szerint az online kérdőív önbevalláson alapul, a kitöltést követően pedig a tanulók személyre szabott visszajelzést kapnak képességeikről, érdeklődési irányaikról és az ezekhez illeszkedő továbbtanulási lehetőségekről.

Középiskolába felvételizel?
Legyél tag az Eduline "Középiskolai felvételi 2026 - minden fontos infó egy helyen" Facebook-csoportjában. Értesülj az elsők között többek között a felvételi követelményekről, a középiskolai pontszámításról, a legjobb gimnáziumokról, a központi írásbeliről, valamint az ideiglenes-és egyeztetett listákról. Ha van kérdésed, tedd fel nyugodtan a csoportban, segítünk.

Az eredményeket csak a diákok látják, de érdemes ennek kapcsán tanácsot kérniük a szüleiktől vagy éppenséggel a tanáraiktól.

Fontos, hogy az OPM nem kész megoldásokat nyújt, hanem pályaorientációs ajánlásokat fogalmaz meg, segítve a sikeres pályaválasztáshoz szükséges önismeret és kompetenciák feltérképezését.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.