„Ebben kutyául állunk” - a volt oktatási miniszter véleménye a mai közoktatásról

A volt oktatási miniszter szerint a magyar közoktatás a múlt eszközeivel próbálja kezelni a jelen problémáit, miközben egyre több diák küzd alapvető készségbeli hiányosságokkal.

„A jelenlegi oktatáspolitika nem érti azt a változást, ami jelenleg a világban zajlik, ezért a 70-es évek eszközeit hozza vissza”

- fogalmazta meg Hiller István a Népszava támogatásával létrejött Közbeszélgetés rendezvénysorozatában.

100-ból 5 gyereknek kell újra járnia az elsőt, mert nem iskolaéretten kerülnek be az oktatásba

Szerinte a diákok alapkompetenciái súlyosan hiányosak: a 6–14 évesek 25-27 százaléka funkcionális analfabéta. Úgy véli, az iskola feladata elsődlegesen a gyerekek szolgálata, nem pedig a hatalom elvárásainak teljesítése.

Hiller konkrét megoldási javaslatokat is megfogalmazott. Tizenkét pontból álló programjában kiemelte, hogy az oktatás egészében első a gyerek; az iskola a gyerekért van. Továbbá bizonyos alapkészségek is elengedhetetlenek, mint az írás, olvasás és számolás. Emellett szerinte az informatikai tudás fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Az angol nyelv mellett pedig meg kell tanulni egy keleti nyelvet is a „mai tizenéves, távlatokban gondolkodó” nemzedéknek. És szükség van kimondottan az oktatásügyért felelős tárcára is - sorolta.

Több mint ötezren dolgoznak pedagógusi végzettség nélkül

A volt oktatási miniszter a beszélgetés során kitért arra, hogy Magyarország jövője az oktatásban és az innovációban rejlik. Úgy véli, bár a gazdasági problémák megoldása elengedhetetlen, valódi kitörési lehetőséget az jelentene, ha az ország jobban kihasználná saját tehetségeit és erőforrásait. Hiller szerint ezzel szemben Orbán Viktor az iskolát inkább a hatalomgyakorlás és a fiatal generációk befolyásolásának eszközeként kezeli.

„Amit mi közoktatásnak nevezünk, azt ők köznevelésnek nevezik, a törvény a rendszerváltás óta első alkalommal nem tartalmazza az oktatás szót”

- hívta fel rá a figyelmet.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.