„Ebben kutyául állunk” - a volt oktatási miniszter véleménye a mai közoktatásról

A volt oktatási miniszter szerint a magyar közoktatás a múlt eszközeivel próbálja kezelni a jelen problémáit, miközben egyre több diák küzd alapvető készségbeli hiányosságokkal.

„A jelenlegi oktatáspolitika nem érti azt a változást, ami jelenleg a világban zajlik, ezért a 70-es évek eszközeit hozza vissza”

- fogalmazta meg Hiller István a Népszava támogatásával létrejött Közbeszélgetés rendezvénysorozatában.

100-ból 5 gyereknek kell újra járnia az elsőt, mert nem iskolaéretten kerülnek be az oktatásba

Szerinte a diákok alapkompetenciái súlyosan hiányosak: a 6–14 évesek 25-27 százaléka funkcionális analfabéta. Úgy véli, az iskola feladata elsődlegesen a gyerekek szolgálata, nem pedig a hatalom elvárásainak teljesítése.

Hiller konkrét megoldási javaslatokat is megfogalmazott. Tizenkét pontból álló programjában kiemelte, hogy az oktatás egészében első a gyerek; az iskola a gyerekért van. Továbbá bizonyos alapkészségek is elengedhetetlenek, mint az írás, olvasás és számolás. Emellett szerinte az informatikai tudás fejlesztésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Az angol nyelv mellett pedig meg kell tanulni egy keleti nyelvet is a „mai tizenéves, távlatokban gondolkodó” nemzedéknek. És szükség van kimondottan az oktatásügyért felelős tárcára is - sorolta.

Több mint ötezren dolgoznak pedagógusi végzettség nélkül

A volt oktatási miniszter a beszélgetés során kitért arra, hogy Magyarország jövője az oktatásban és az innovációban rejlik. Úgy véli, bár a gazdasági problémák megoldása elengedhetetlen, valódi kitörési lehetőséget az jelentene, ha az ország jobban kihasználná saját tehetségeit és erőforrásait. Hiller szerint ezzel szemben Orbán Viktor az iskolát inkább a hatalomgyakorlás és a fiatal generációk befolyásolásának eszközeként kezeli.

„Amit mi közoktatásnak nevezünk, azt ők köznevelésnek nevezik, a törvény a rendszerváltás óta első alkalommal nem tartalmazza az oktatás szót”

- hívta fel rá a figyelmet.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.