Így igényelhetnek magasabb családi pótlékot a szülők, ha van egyetemista gyerekük

Sok szülő nem tud róla, de ha a családban egy gyerek már egyetemista, a fiatalabb testvér(ek) után magasabb összegű családi pótlék járhat.

Bár az egyetemisták után közvetlenül már nem jár családi pótlék, a felsőoktatásban tanuló még eltartottnak számít. Ez azért fontos, mert ha van fiatalabb testvér, aki még közoktatásban tanul, a szülők utána magasabb összegű családi pótlékot kaphatnak. A lehetőség azonban nem automatikus: külön kell kérvényezni, melyhez szükség van a hallgatói jogviszony igazolásra.

A kérelmet a tanév megkezdése után lehet benyújtani, az érvényes jogviszony igazolásával. Az igénylés pedig két hónapra visszamenőleg érvényesíthető.

A szakképzésben tanuló diákoknál meddig jár a családi pótlék?

Mekkora összegre számíthatnak a családok?

  • Kétgyerekes családnál: a kisebb testvér után nem az egy gyerek után járó 12 200 forint, hanem a kétgyerekesekre vonatkozó 13 300 forint jár.
  • Háromgyerekes család esetén: a két közoktatásban tanuló testvér után gyerekenként nem 13 300 forint, hanem 16 000 forint jár, vagyis összesen 32 000 forintot kapnak a korábbi 26 600 forint helyett.

A hallgatói jogviszony igazolását célszerű még szeptemberben beszerezni és benyújtani, így a magasabb összegű családi pótlék már júliustól járhat. Ha a szülők csak októberben adják le az igazolást, akkor a jogosultság augusztustól lesz érvényes.

Meddig vehető igénybe az érettségi után a családi kedvezmény?

A családi pótlék összege egyébként sajnos 2008 óta változatlan:

  • 1 gyerek után: 12.200 Ft (egyedülálló szülő esetén 13.700 Ft)
  • 2 gyerek után: 13.300 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14.800 Ft gyerekenként)
  • 3 vagy több gyerek után: 16.000 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17.000 Ft gyerekenként)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23.300 Ft (egyedülálló szülő esetén 25.900 Ft)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20.300 Ft
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?