Így igényelhetnek magasabb családi pótlékot a szülők, ha van egyetemista gyerekük

Sok szülő nem tud róla, de ha a családban egy gyerek már egyetemista, a fiatalabb testvér(ek) után magasabb összegű családi pótlék járhat.

Bár az egyetemisták után közvetlenül már nem jár családi pótlék, a felsőoktatásban tanuló még eltartottnak számít. Ez azért fontos, mert ha van fiatalabb testvér, aki még közoktatásban tanul, a szülők utána magasabb összegű családi pótlékot kaphatnak. A lehetőség azonban nem automatikus: külön kell kérvényezni, melyhez szükség van a hallgatói jogviszony igazolásra.

A kérelmet a tanév megkezdése után lehet benyújtani, az érvényes jogviszony igazolásával. Az igénylés pedig két hónapra visszamenőleg érvényesíthető.

A szakképzésben tanuló diákoknál meddig jár a családi pótlék?

Mekkora összegre számíthatnak a családok?

  • Kétgyerekes családnál: a kisebb testvér után nem az egy gyerek után járó 12 200 forint, hanem a kétgyerekesekre vonatkozó 13 300 forint jár.
  • Háromgyerekes család esetén: a két közoktatásban tanuló testvér után gyerekenként nem 13 300 forint, hanem 16 000 forint jár, vagyis összesen 32 000 forintot kapnak a korábbi 26 600 forint helyett.

A hallgatói jogviszony igazolását célszerű még szeptemberben beszerezni és benyújtani, így a magasabb összegű családi pótlék már júliustól járhat. Ha a szülők csak októberben adják le az igazolást, akkor a jogosultság augusztustól lesz érvényes.

Meddig vehető igénybe az érettségi után a családi kedvezmény?

A családi pótlék összege egyébként sajnos 2008 óta változatlan:

  • 1 gyerek után: 12.200 Ft (egyedülálló szülő esetén 13.700 Ft)
  • 2 gyerek után: 13.300 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14.800 Ft gyerekenként)
  • 3 vagy több gyerek után: 16.000 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17.000 Ft gyerekenként)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23.300 Ft (egyedülálló szülő esetén 25.900 Ft)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20.300 Ft
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.