Gulyás Gergely elmondta, szándékosan nem emelik a családi pótlék összegét

A miniszter szerint azért nem emelik meg a családi pótlék összegét, hogy a gyerekvállalás önmagában ne lehessen megélhetési forma.

Miután Gulyás Gergely nemrég a Facebookon közzétett videójában kiemelte, hogy „a magyar kormány európai összehasonlításban is a legtöbbet költi családtámogatásra”, megválaszolta azt a kérdést, hogy miért nem emelik a családi pótlék összegét:

„Úgy gondoljuk, hogy a családoknak minden módon és úton segíteni kell, de abban kell segíteni, hogy neveljék a gyermekeiket, és dolgozzanak is közben.”

A családi pótlék már 2008 óta változatlan, ami mára már szinte teljesen elértéktelenedett.

A családi pótlék összege 2025-ben:
  • 1 gyerek után: 12.200 Ft (egyedülálló szülő esetén 13.700 Ft)
  • 2 gyerek után: 13.300 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 14.800 Ft gyerekenként)
  • 3 vagy több gyerek után: 16.000 Ft gyerekenként (egyedülálló szülő esetén 17.000 Ft gyerekenként)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerekre: 23.300 Ft (egyedülálló szülő esetén 25.900 Ft)
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos nagykorú személyre: 20.300 Ft

Gulyás a videóban azt is elmondta, ezzel a lépéssel azt a korábban létező jelenséget akarják elkerülni, hogy önmagában a gyerekvállalás ne legyen a megélhetés forrása.

Cserébe SZJA-kedvezmény jár az édesanyáknak, valamint évről évre bevezetik a három, illetve két gyermekes anyukáknál is az SZJA-mentességet.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István