A klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológus szerint a Covid és a szinkronizált rajzfilmek is jelentős hatással vannak a gyerekek beszédfejlődésére.
Egy két-három éves gyermek fejlődése szempontjából tragikus volt az állandó maszkviselés, a száj eltakarása, ebben a korban kezdődik ugyanis a beszéd szenzitív fejlődése, vagyis fontos, hogy a gyerekek minél több szájmozgást lássanak ahhoz, hogy azonosítani tudják a beszédhangokat” – mondja Gyarmathy Éva a Népszavának adott interjúban.
A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a szinkronizált filmek és mesék szintén hátráltathatják a beszédtanulást, hiszen ott a szájmozgás nem követi pontosan a magyar hangokat. Az elmúlt években végzett vizsgálatok rendre kimutatták, hogy egyre több gyermeknél tapasztalható probléma a beszédfejlődéssel, különösen a hangok megkülönböztetésével. Márpedig ha ez a készség hiányzik, az olvasás- és írástanulásnak nincs megfelelő alapja. Éppen ezért lenne kulcsfontosságú, hogy minden óvodában dolgozzon képzett logopédus, vagy ha ez nem lehetséges, az óvodapedagógusok kapjanak erre irányuló speciális továbbképzést.
Amíg egy gyermeknek nincsenek meg a beszédhangjai, addig tilos lenne olvasni, írni tanulnia” – hangsúlyozza.
Kutatás is alátámasztja, hogy „lényegében az iskola gyártja a tanulási zavarokat”
Három éve Gyarmathy Éva vezetésével kutatócsoport dolgozott az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási programjában. Több mint ezer első osztályost vizsgáltak meg, majd a második év végén mérték fel, hogy milyen részképességek befolyásolják az iskolai sikerességet. Az eredmények azt mutatták, hogy a gyerekek körülbelül 20 százaléka már az első évben lemaradt, később pedig még többen kerültek hátrányba, mivel az iskola túlzott elvárásokat támasztott velük szemben, amelyekre nem voltak felkészülve.
Egy nógrádi falu iskolájában 2-3 elsős már eleve sajátos nevelési igényűként került be, de miután mindenkit megvizsgáltunk, kiderült, hogy szinte mindenkinek meg lehetne adni ezt a státuszt.”
Az osztály nagy része gyakorlatilag a háromévesek szintjén állt.
Ha nincs meg az idegrendszeri harmónia, az összerendezettség, olyan súlyos tanulási zavarok alakulnak ki, amik megelőzhetőek lettek volna korai nyelv- és beszédfejlesztéssel. Sok esetben lényegében az iskola gyártja a tanulási zavarokat, mert olyasmire próbálnak építeni, ami még nincsen meg a gyerekekben.”
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
