Gyarmathy Éva: "Sok esetben lényegében az iskola gyártja a tanulási zavarokat"

A klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológus szerint a Covid és a szinkronizált rajzfilmek is jelentős hatással vannak a gyerekek beszédfejlődésére.

Egy két-három éves gyermek fejlődése szempontjából tragikus volt az állandó maszkviselés, a száj eltakarása, ebben a korban kezdődik ugyanis a beszéd szenzitív fejlődése, vagyis fontos, hogy a gyerekek minél több szájmozgást lássanak ahhoz, hogy azonosítani tudják a beszédhangokat” – mondja Gyarmathy Éva a Népszavának adott interjúban.

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a szinkronizált filmek és mesék szintén hátráltathatják a beszédtanulást, hiszen ott a szájmozgás nem követi pontosan a magyar hangokat. Az elmúlt években végzett vizsgálatok rendre kimutatták, hogy egyre több gyermeknél tapasztalható probléma a beszédfejlődéssel, különösen a hangok megkülönböztetésével. Márpedig ha ez a készség hiányzik, az olvasás- és írástanulásnak nincs megfelelő alapja. Éppen ezért lenne kulcsfontosságú, hogy minden óvodában dolgozzon képzett logopédus, vagy ha ez nem lehetséges, az óvodapedagógusok kapjanak erre irányuló speciális továbbképzést.

Amíg egy gyermeknek nincsenek meg a beszédhangjai, addig tilos lenne olvasni, írni tanulnia” – hangsúlyozza.

Kutatás is alátámasztja, hogy „lényegében az iskola gyártja a tanulási zavarokat”

Három éve Gyarmathy Éva vezetésével kutatócsoport dolgozott az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási programjában. Több mint ezer első osztályost vizsgáltak meg, majd a második év végén mérték fel, hogy milyen részképességek befolyásolják az iskolai sikerességet. Az eredmények azt mutatták, hogy a gyerekek körülbelül 20 százaléka már az első évben lemaradt, később pedig még többen kerültek hátrányba, mivel az iskola túlzott elvárásokat támasztott velük szemben, amelyekre nem voltak felkészülve.

Egy nógrádi falu iskolájában 2-3 elsős már eleve sajátos nevelési igényűként került be, de miután mindenkit megvizsgáltunk, kiderült, hogy szinte mindenkinek meg lehetne adni ezt a státuszt.”

Az osztály nagy része gyakorlatilag a háromévesek szintjén állt.

Ha nincs meg az idegrendszeri harmónia, az összerendezettség, olyan súlyos tanulási zavarok alakulnak ki, amik megelőzhetőek lettek volna korai nyelv- és beszédfejlesztéssel. Sok esetben lényegében az iskola gyártja a tanulási zavarokat, mert olyasmire próbálnak építeni, ami még nincsen meg a gyerekekben.”

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.