Egy két-három éves gyermek fejlődése szempontjából tragikus volt az állandó maszkviselés, a száj eltakarása, ebben a korban kezdődik ugyanis a beszéd szenzitív fejlődése, vagyis fontos, hogy a gyerekek minél több szájmozgást lássanak ahhoz, hogy azonosítani tudják a beszédhangokat” – mondja Gyarmathy Éva a Népszavának adott interjúban.
A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a szinkronizált filmek és mesék szintén hátráltathatják a beszédtanulást, hiszen ott a szájmozgás nem követi pontosan a magyar hangokat. Az elmúlt években végzett vizsgálatok rendre kimutatták, hogy egyre több gyermeknél tapasztalható probléma a beszédfejlődéssel, különösen a hangok megkülönböztetésével. Márpedig ha ez a készség hiányzik, az olvasás- és írástanulásnak nincs megfelelő alapja. Éppen ezért lenne kulcsfontosságú, hogy minden óvodában dolgozzon képzett logopédus, vagy ha ez nem lehetséges, az óvodapedagógusok kapjanak erre irányuló speciális továbbképzést.
Amíg egy gyermeknek nincsenek meg a beszédhangjai, addig tilos lenne olvasni, írni tanulnia” – hangsúlyozza.
Kutatás is alátámasztja, hogy „lényegében az iskola gyártja a tanulási zavarokat”
Három éve Gyarmathy Éva vezetésével kutatócsoport dolgozott az MTA Közoktatás-fejlesztési Kutatási programjában. Több mint ezer első osztályost vizsgáltak meg, majd a második év végén mérték fel, hogy milyen részképességek befolyásolják az iskolai sikerességet. Az eredmények azt mutatták, hogy a gyerekek körülbelül 20 százaléka már az első évben lemaradt, később pedig még többen kerültek hátrányba, mivel az iskola túlzott elvárásokat támasztott velük szemben, amelyekre nem voltak felkészülve.
Egy nógrádi falu iskolájában 2-3 elsős már eleve sajátos nevelési igényűként került be, de miután mindenkit megvizsgáltunk, kiderült, hogy szinte mindenkinek meg lehetne adni ezt a státuszt.”
Az osztály nagy része gyakorlatilag a háromévesek szintjén állt.
Ha nincs meg az idegrendszeri harmónia, az összerendezettség, olyan súlyos tanulási zavarok alakulnak ki, amik megelőzhetőek lettek volna korai nyelv- és beszédfejlesztéssel. Sok esetben lényegében az iskola gyártja a tanulási zavarokat, mert olyasmire próbálnak építeni, ami még nincsen meg a gyerekekben.”
