Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Itthon 21 memoritert kérnek számon az irodalomérettségin, Kínában 240 verset és prózarészletet kell fejből tudniuk a diákoknak az általános iskolai és a gimnáziumi évek alatt.
A magyar közoktatásban a Nemzeti alaptanterv (NAT) előírja, hogy a tanulóknak alsó tagozattól kezdve rendszeresen kell megtanulniuk rövidebb verseket. Felső tagozatban és középiskolában ez kibővül klasszikus költőkkel – Petőfi Sándor, Arany János, József Attila, Ady Endre – és az érettségi vizsga részeként is számonkérnek memoritereket.
2024 óta az érettségi részeként műveltségi teszt is lehet, amelyben a diákoktól versszakok szavakkal való kiegészítését, valamint a szóbelin a vers felmondását is számon kérhetik. A hangsúly így inkább az elemzésen, értelmezésen és szövegértésen van, de a memoriter is fontos szerepet kap.
A kínai közoktatásban a követelmény sokkal nagyobb
A hivatalos tanterv szerint a középiskolás diákoknak 240 klasszikus verset és prózai részletet kell kívülről tudniuk. Ezek jelentős része klasszikus kínai nyelven (wenyanwen) íródott, amely nyelvileg és kulturálisan is nehezebb a mai diákok számára.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.