Ebben az országban tízszer annyi verset kell memorizálniuk a diákoknak, mint itthon

Itthon 21 memoritert kérnek számon az irodalomérettségin, Kínában 240 verset és prózarészletet kell fejből tudniuk a diákoknak az általános iskolai és a gimnáziumi évek alatt.

A magyar közoktatásban a Nemzeti alaptanterv (NAT) előírja, hogy a tanulóknak alsó tagozattól kezdve rendszeresen kell megtanulniuk rövidebb verseket. Felső tagozatban és középiskolában ez kibővül klasszikus költőkkel – Petőfi Sándor, Arany János, József Attila, Ady Endre – és az érettségi vizsga részeként is számonkérnek memoritereket.

2024 óta az érettségi részeként műveltségi teszt is lehet, amelyben a diákoktól versszakok szavakkal való kiegészítését, valamint a szóbelin a vers felmondását is számon kérhetik. A hangsúly így inkább az elemzésen, értelmezésen és szövegértésen van, de a memoriter is fontos szerepet kap.

A kínai közoktatásban a követelmény sokkal nagyobb

A hivatalos tanterv szerint a középiskolás diákoknak 240 klasszikus verset és prózai részletet kell kívülről tudniuk. Ezek jelentős része klasszikus kínai nyelven (wenyanwen) íródott, amely nyelvileg és kulturálisan is nehezebb a mai diákok számára.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.