Ebben az országban tízszer annyi verset kell memorizálniuk a diákoknak, mint itthon

Itthon 21 memoritert kérnek számon az irodalomérettségin, Kínában 240 verset és prózarészletet kell fejből tudniuk a diákoknak az általános iskolai és a gimnáziumi évek alatt.

A magyar közoktatásban a Nemzeti alaptanterv (NAT) előírja, hogy a tanulóknak alsó tagozattól kezdve rendszeresen kell megtanulniuk rövidebb verseket. Felső tagozatban és középiskolában ez kibővül klasszikus költőkkel – Petőfi Sándor, Arany János, József Attila, Ady Endre – és az érettségi vizsga részeként is számonkérnek memoritereket.

2024 óta az érettségi részeként műveltségi teszt is lehet, amelyben a diákoktól versszakok szavakkal való kiegészítését, valamint a szóbelin a vers felmondását is számon kérhetik. A hangsúly így inkább az elemzésen, értelmezésen és szövegértésen van, de a memoriter is fontos szerepet kap.

A kínai közoktatásban a követelmény sokkal nagyobb

A hivatalos tanterv szerint a középiskolás diákoknak 240 klasszikus verset és prózai részletet kell kívülről tudniuk. Ezek jelentős része klasszikus kínai nyelven (wenyanwen) íródott, amely nyelvileg és kulturálisan is nehezebb a mai diákok számára.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.