A miniszterelnöki biztos egy posztban fejtette ki, hogy "a magyar oktatásban a diákok óraterhelése nem haladja meg az OECD-átlagot, azonban abban biztosak lehetünk, hogy a tudásuk így is nemzetközi szinten kiemelkedő." Arra azonban már nem tért ki, hogy nálunk legkisebb az esélye annak, hogy egy érettségivel nem rendelkező szülőnek diplomát szerez a gyereke.
Balatoni Katalin közösségi oldalán az OECD legfrissebb, oktatási felméréséből kiemelte, hogy alsóban a magyar diák óraszáma évente 666 óra (60 perc), míg az OECD-átlag ezzel szemben 804 óra. Felsőben pedig itthon 796 órájuk van a tanulóknak, az OECD-átlag 909 óra.
Ez azt jelenti, hogy a magyar diákok óraszáma alacsonyabb, mint az OECD-országok többségében.
- emelte ki Balatoni, majd hozzátette, hogy bár az órák száma önmagában nem minden, az alapvető készségekre (olvasás, írás, matematika) fordított idő pontosan az OECD-átlagnak megfelelő.
Ha megnézzük a tanulmányt, akkor láthatjuk, hogy abban igaza van Balatoni Katalinnak, hogy alsóban valóban az órák 41 százaléka írás-olvasás-matematikai készségekre fókuszál, és ez pont annyi, mint az OECD-átlag. Azonban felsőben már más a helyzet, hiszen az alapvető tantárgyak már csak az óraszámok 24 százalékát teszik ki, ehhez képest az OECD-országok átlaga 27 százalék.
7.15-kor kezdődik a tanítás
Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott a tanévnyitó sajtótájékoztatóján, hogy Európában itt az egyik legmagasabbak a tanítással lekötött óraszámok a diákok körében.
El kell gondolkodni azon, hogy ez jó-e, és hogy a tanulók csökkenő teljesítményét úgy próbáljuk megoldani, hogy még többet akarunk megtanítani számukra.
- jegyezte meg Totyik.
A zsúfolt órarendekkel kapcsolatban szerkesztőségünkhöz több jelzés is érkezett. Van olyan hetedikes, akinek az öt tanítási napból négyben 0. órával kezdődik az iskola. Ezen felül heti két nap van 8 tanítási órája, két napon 7, és mindössze egy alkalommal 6. Egy tizedikes pedig az órarendjét is elküldte, amiből látszik, hogy a hét minden egyes napján 7:15-kor, azaz nulladik órával kezd, ezt követően hétfőn 8, kedd-szerda-csütörtökön 7, majd pénteken ismét 8 tanítási órája van.
Ebben persze a szakkörök, korrepetálások, egyéb tanítás utáni programok nincsenek benne.
Itthon nagyon nem mindegy a szülők végzettsége
Balatoni Katalin arra a posztjában nem tért ki, hogy szintén ebben az OECD-tanulmányban a generációkon átívelő egyenlőtlenségeket is vizsgálták az oktatásban. A fiatal felnőttek (25–34 évesek) világszerte jóval nagyobb eséllyel szereznek felsőfokú végzettséget, ha szüleik is rendelkeznek ilyennel.
Magyarországon különösen erősen érvényesül ez a tendencia: azok közül, akiknek legalább egyik szülője diplomás, 71%-uk maguk is eljutottak a felsőfokig, míg azoknak a gyerekeiből, akik nem fejezték be a középfokú tanulmányaikat, mindössze 6%-uk szerzett diplomát. A 65 százalékpontos különbség az egyik legnagyobb az OECD-országok között, ahol az átlagos eltérés 44 százalékpont.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
