A miniszterelnöki biztos egy posztban fejtette ki, hogy "a magyar oktatásban a diákok óraterhelése nem haladja meg az OECD-átlagot, azonban abban biztosak lehetünk, hogy a tudásuk így is nemzetközi szinten kiemelkedő." Arra azonban már nem tért ki, hogy nálunk legkisebb az esélye annak, hogy egy érettségivel nem rendelkező szülőnek diplomát szerez a gyereke.
Balatoni Katalin közösségi oldalán az OECD legfrissebb, oktatási felméréséből kiemelte, hogy alsóban a magyar diák óraszáma évente 666 óra (60 perc), míg az OECD-átlag ezzel szemben 804 óra. Felsőben pedig itthon 796 órájuk van a tanulóknak, az OECD-átlag 909 óra.
Ez azt jelenti, hogy a magyar diákok óraszáma alacsonyabb, mint az OECD-országok többségében.
- emelte ki Balatoni, majd hozzátette, hogy bár az órák száma önmagában nem minden, az alapvető készségekre (olvasás, írás, matematika) fordított idő pontosan az OECD-átlagnak megfelelő.
Ha megnézzük a tanulmányt, akkor láthatjuk, hogy abban igaza van Balatoni Katalinnak, hogy alsóban valóban az órák 41 százaléka írás-olvasás-matematikai készségekre fókuszál, és ez pont annyi, mint az OECD-átlag. Azonban felsőben már más a helyzet, hiszen az alapvető tantárgyak már csak az óraszámok 24 százalékát teszik ki, ehhez képest az OECD-országok átlaga 27 százalék.
7.15-kor kezdődik a tanítás
Az Eduline-on korábban részletesen beszámoltunk arról, hogy Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott a tanévnyitó sajtótájékoztatóján, hogy Európában itt az egyik legmagasabbak a tanítással lekötött óraszámok a diákok körében.
El kell gondolkodni azon, hogy ez jó-e, és hogy a tanulók csökkenő teljesítményét úgy próbáljuk megoldani, hogy még többet akarunk megtanítani számukra.
- jegyezte meg Totyik.
A zsúfolt órarendekkel kapcsolatban szerkesztőségünkhöz több jelzés is érkezett. Van olyan hetedikes, akinek az öt tanítási napból négyben 0. órával kezdődik az iskola. Ezen felül heti két nap van 8 tanítási órája, két napon 7, és mindössze egy alkalommal 6. Egy tizedikes pedig az órarendjét is elküldte, amiből látszik, hogy a hét minden egyes napján 7:15-kor, azaz nulladik órával kezd, ezt követően hétfőn 8, kedd-szerda-csütörtökön 7, majd pénteken ismét 8 tanítási órája van.
Ebben persze a szakkörök, korrepetálások, egyéb tanítás utáni programok nincsenek benne.
Itthon nagyon nem mindegy a szülők végzettsége
Balatoni Katalin arra a posztjában nem tért ki, hogy szintén ebben az OECD-tanulmányban a generációkon átívelő egyenlőtlenségeket is vizsgálták az oktatásban. A fiatal felnőttek (25–34 évesek) világszerte jóval nagyobb eséllyel szereznek felsőfokú végzettséget, ha szüleik is rendelkeznek ilyennel.
Magyarországon különösen erősen érvényesül ez a tendencia: azok közül, akiknek legalább egyik szülője diplomás, 71%-uk maguk is eljutottak a felsőfokig, míg azoknak a gyerekeiből, akik nem fejezték be a középfokú tanulmányaikat, mindössze 6%-uk szerzett diplomát. A 65 százalékpontos különbség az egyik legnagyobb az OECD-országok között, ahol az átlagos eltérés 44 százalékpont.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
