4275 elsősnek kellett évet ismételnie a 2023/2024-es tanévben, ami még mindig toronymagasan a legnagyobb az arány az összes általános iskolai évfolyamon. A bonyolult rendszer miatt feltehetően még mindig sok olyan hatéves került be az iskolapadra, akik erre még nem álltak készen.
Kikértük az Oktatási Hivataltól, hogy a 2023/2024-es tanévben hány tanulónak kellett évet ismételnie általános iskolában. (A 2024/2025-ös tanév adatai az OH tájékoztatása alapján még nincsenek meg.)
A szerkesztőségünk részére megküldött adatokból kiderült, hogy
az évfolyamismétlők száma.
A statisztikákból látszik, hogy továbbra is az elsősök között a legmagasabb az évfolyamismétlők száma és aránya. A 2023/2024-es tanévben mintegy 4,5 százalékuknak kellett még egyszer járniuk az első osztályt. A többi évfolyamon ez az arány 0,7 és 2 százalék között mozgott.
Ha megnézzük a 2022/2023-as tanévet is, akkor azt láthatjuk, hogy akkor is toronymagasan az elsősök között volt a legmagasabb az évismétlők aránya, hiszen a 94342 diák közül 4906 fő járta másodjára az első évfolyamot. Többségüknek feltehetően erre azért volt szüksége, mert éretlenül kerültek be az iskolába.
Külön kell kérelmezni
A szomorú adatért a kormány egy korábbi intézkedése tehető felelőssé, amely szerint az iskolakötelezettség egy évvel történő elhalasztását. Ugyanis, ha egy gyerek augusztus 31-ig betölti hatot, akkor 2020 óta csak akkor maradhat még egy évet az óvodában, ha a szülő ezt külön kérelmezni az Oktatási Hivatalnál.
A mostani tanévben erre feltehetően a szülőknek 2026 január közepéig lesz lehetősége. Ha valaki erről lecsúszik, akkor a hatévese akkor is elkezdi szeptemberben az elsőt, ha még nem iskolaérett, és jobb helye lenne az óvodában.
Eddig kell beszerezniük a szükséges szakorvosi, fejlesztőpedagógusi, védőnői igazolásokat, óvodapedagógusi szakvéleményeket, melyeket a kérelemhez egy saját maguk által írt indoklás mellett csatolniuk kell. (A Szülői Hang például külön segédletben foglalkozik az iskolaérettséggel, ami segítség lehet az érintett nagycsoportosok szüleinek.)
Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a 2023/2024-es tanévre vonatkozóan körülbelül minden negyedik nagycsoportos esetében éltek a szülők a lehetőséggel. A beküldött 22 743 kérelemből helyből csak 425-öt utasított el az OH.
Viszont nem mindenki kapta meg helyből a halasztást. Nagyjából a kérelmek 57 százalékánál volt szükség pedagógiai szakértő bizottságra, ahol az esetek túlnyomó többségénél arra a megállapításra jutottak, hogy jobb, ha a gyerek még az óvodában marad. A szakszolgálathoz irányított óvodások közül a vizsgálat során csak 409-et nyilvánítottak iskolaérettnek. Nekik szeptemberben el kellett kezdeniük az elsőt. (Ez egyébként nagyjából megegyezik az előző évek statisztikáival.)
Iskola az óvodában?
Feltehetően az évismétlők magas aránya miatt az idei tanévben két fontos változást is bevezettek. Az egyik, hogy az iskolába készülő nagycsoportosoknak kötelezően naponta összesen 45 perces foglalkozásokon kell részt venniük. A helyzetet nehezíti, hogy ezeket a foglalkozásokat ha van rá lehetőség, külön térben kellene tartani. Ezek a feltételek azonban nem mindenhol adottak, és egy homogén csoportban még csak-csak működnek, de egy vegyes csoport működését már megnehezíthetik.
Felmérik az elsősöket
Másrészt pedig a 2025/2026-os tanév rendje szerint az iskoláknak október 10-ig fel kell mérniük, hogy az 1–2. évfolyamos tanulók közül kik szorulnak kiemelt fejlesztésre az alapkészségek terén – az óvodai jelzések vagy a tanévkezdés óta szerzett tapasztalatok alapján.
Decemberig pedig a pedagógusoknak le kell adniuk a névsort ezekről a diákokról. Ezt követően a tanító javasolhatja a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását a tanulók fejlesztési tervének kidolgozásához.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
