Nem egy napon kezdődik minden diáknak Belgiumban a tanév, és a telefonok iskolai használatában is különbségek vannak a francia és a flamand területek között.
Belgiumban évek óta másképp kezdődik a tanév a francia és a flamand tannyelvű iskolákban. A frankofón közösségben 2022-ben átalakították a szorgalmi időszak szerkezetét, így a nyári szünet rövidebb lett, cserébe hosszabb őszi és tavaszi szünetet kaptak a diákok - írja a hvg360.
Emiatt Vallóniában és a francia nyelvű brüsszeli iskolákban már augusztus 25-én elindult a tanítás, míg Flandriában és a flamand intézményekben szeptember 1-jén csengettek be. Bár a frankofón oktatási miniszter szeretné egységesíteni a tanév kezdetét, a flamand fél ezt elutasítja, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások szerint a lakosság közel fele támogatná a rövidebb nyári szünet bevezetését.
Az eltérő tanév rendje gyakorlati nehézségeket is okoz a családoknak, különösen akkor, ha a gyerekek különböző nyelvi közösségek iskoláiba járnak. További különbségek vannak a mobiltelefon- és okosóra-használat tiltásában is: szeptembertől a flamand általános iskolákban korlátozták a készülékek használatát, a francia középiskolákban viszont nincs ilyen szabály.A legnagyobb felháborodást azonban Flandriában az váltotta ki, hogy a kormány bejelentette: a középiskolások számára kötelező laptopokat többé nem biztosítják ingyen, a szülőknek kell 600–700 eurós készülékeket megvásárolniuk. A döntés azonnali anyagi terhet ró a családokra.Bár a kormány ígér némi támogatást a rászorulóknak, a szülők és az iskolák is felháborodottan reagáltak, az ellenzék pedig a minisztert bírálja, mondván: a döntés figyelmen kívül hagyja a családok valós anyagi lehetőségeit.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
