Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
A tavalyi középiskolai felvételin az állami fenntartású gimnáziumok kaptak egy ajánlást a tankerülektől, melyet egyébként utólag a Klebelsberg Központ is elismert, hogy a híresen nehéz központi írásbelin a 100-ból
- minimum 50 pontot kellene írniuk azoknak a nyolcadikosoknak, ha sima osztályba szeretnének bekerülni
- minimum 60 pontra van szükség, akik nyelvi előkészítős osztályba felvételiznének,
- legalább 70 pontot kellene összegyűjteniük azoknak a 6 vagy 8 osztályos gimnáziumokba készülnek.
Volt, ahol már a felvételi tájékoztatóban is előírás volt
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy ezután például a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium - felvételi tájékoztatójában is szerepelt, hogy csak azok a tanulók kerülhetnek be a felvételi rangsorba, akik az írásbeli vizsgán legalább 70 pontot elérnek. (Egyébként a Toldy tavalyelőtti tájékoztatójában ilyen megkötés még nem volt.)
Hasonlóan járt el a XXII. kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium is, ahol már a tavalyi felvételi tájékoztató is kitért arra, hogy a 6 évfolyamos képzésekre a 100 pontból legalább 70-et, a 4+1 évfolyamos nyelvi előkészítőre 60 pontot kell elérni ahhoz, hogy a diákot automatikusan ne utasítsák el.
Voltak azonban olyan középiskolák is, ahol nem volt ennyire egyértelmű, hogy most akkor figyelembe veszik-e a központi írásbelin elért minimális előírást is vagy sem.
Utólag módosították az ideiglenes felvételi listákat
2025 márciusában Eduline szerkesztőségéhez több olyan jelzés is érkezett, amelyből kiderült, hogy több budapesti állami gimnázium március 21-én, pénteken délután vagy rosszabb esetben március 24-én,hétfőn módosította az ideiglenes felvételi listáját. Volt olyan diák, aki az előzőben még sorszámot kapott, míg a változtatás után már "E" betű, azaz elutasítva, szerepelt a neve mellett.
Például a budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumnál is ekkor frissítették az ideiglenes felvételi jegyzéket, amiben minden olyan diákot elutasítottak, aki nem érte el a minimumpontszámot a központi írásbelin. Mindezt úgy, hogy a középiskola a felvételi eljárás során honlapján úgy fogalmazott, hogy
a minimális központi írásbeli ponthatárok ajánlás jellegűek, és nem zárkózunk el azoktól a jelentkezőktől sem, akik az ajánlott pontszám alatt teljesítettek az írásbelin. Minden jelentkező diák felvételi kérelmét befogadjuk és elbíráljuk.
Az Eduline-nak akkor az egyik érintett szülő azt emelte ki, hogy "a Móricz Zsigmond Gimnázium felvételi nyílt napján az igazgató még arról tájékoztatta a szülőket, hogy a hatosztályos tagozatnál a tankerület 70 pontos ponthatárra vonatkozó előírását ajánlásnak tekintik, nem lesz kötelező."
Nincsen ilyen jogszabály
Bár a 2026-ös középiskolai felvételi eljárásban az intézmények 2025. október 20-ig töltik fel a KIFIR rendszerébe, hogy milyen tanulmányi területeket indítanak a következő tanévben, hogyan számolják a pontokat vagy szabnak-e valamilyen egyéb feltételt, de megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy az idei eljárásban kötelezően előírnak-e minimumponthatárokat.
Ezzel kapcsolatban az OH azt írta, hogy
a kormány nem alkotott olyan jogszabályt, amely minimális pontszámot határoz meg a középfokú felvételi során a középiskolába kerüléshez, az egyes iskolafenntartók azonban hozhatnak saját hatáskörben ilyen jellegű ajánlást az intézményeik számára.
Vagyis ez azt jelenti, hogy kötelezően nem lesznek minimumponthatárok,, de dönthet úgy egy például egy állami gimnázium, hogy automatikusan elutasítja azokat, akik nem érnek el egy általa meghatározott minimális pontszámot.
Emiatt érdemes még egyszer alaposan elolvasni a felvételi tájékoztatót, és a listába tartalékként olyan intézményt is beírni, ahol a központi írásbeli eredményét nem veszik figyelembe vagy még akkor sem utasítanak el helyből senkit, ha a vártnál rosszul sikerül valakinek a központi írásbeli.
