A kormány szerint már ezer diák szerzett jogosítványt, pedig júniusig még csak 37-en jutottak el a forgalmi vizsgáig

Bár a kormány szerint már ezer végzős középiskolás szerezte meg jogosítványát az ingyenes jogsi programban, a hivatalos adatok jóval szerényebb eredményeket mutatnak: a gyakorlati képzésben eddig mindössze néhány száz diák vett részt, és csupán néhány tucat jutott el a forgalmi vizsgáig.

Magyarország Kormánya Facebook-oldalán tette közzé az adatokat, miszerint eddig összesen 5700 végzős középiskolás tette le eddig sikeresen az ingyenes KRESZ-és egészségügyi tanfolyamot, ezren pedig már meg is szerezték a jogosítványt.

 

A program 2024 szeptembere óta érhető el a végzősök számára. Ekkor jelentette be Tuzson Bence államtitkár, hogy a középiskolai képzés részévé válik a KRESZ- és az egészségügyi oktatás, míg a gyakorlati vezetést kísérleti jelleggel néhány iskolában indítják el.

Az indulás óta azonban több nehézség is felmerült: sok intézmény csak a második félévben kezdte el szervezni a vizsgákat, holott a diákok többsége májusban már leérettségizett és elballagott.

Míg a kormány szerint már ezren szerezték meg sikeresen a jogosítványt - feltételezhetően az ingyenes jogosítvány program keretében - addig más adatok nagyon eltérő számokat mutatnak.

A nyáron ugyanis a Honvédelmi Minisztérium válaszolt a Népszava megkeresésérre, ahol meg szerették volna tudni, hogy hány diák vett részt az ingyenes gyakorlati képzés pilot programjában.Az akkori adatok szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol egyedül zajlik a gyakorlati oktatás:

június közepéig 231 tanuló jelentkezett, 228-an kezdték meg a vezetési órákat, és mindössze 37-en jutottak el a forgalmi vizsgáig.

A számok tehát erősen kérdésessé teszik, hogy a kormány által emlegetett ezer jogosítvány miként jött ki a valóságban.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.