Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Bár a kormány szerint már ezer végzős középiskolás szerezte meg jogosítványát az ingyenes jogsi programban, a hivatalos adatok jóval szerényebb eredményeket mutatnak: a gyakorlati képzésben eddig mindössze néhány száz diák vett részt, és csupán néhány tucat jutott el a forgalmi vizsgáig.
Magyarország Kormánya Facebook-oldalán tette közzé az adatokat, miszerint eddig összesen 5700 végzős középiskolás tette le eddig sikeresen az ingyenes KRESZ-és egészségügyi tanfolyamot, ezren pedig már meg is szerezték a jogosítványt.
A program 2024 szeptembere óta érhető el a végzősök számára. Ekkor jelentette be Tuzson Bence államtitkár, hogy a középiskolai képzés részévé válik a KRESZ- és az egészségügyi oktatás, míg a gyakorlati vezetést kísérleti jelleggel néhány iskolában indítják el.
Az indulás óta azonban több nehézség is felmerült: sok intézmény csak a második félévben kezdte el szervezni a vizsgákat, holott a diákok többsége májusban már leérettségizett és elballagott.
Míg a kormány szerint már ezren szerezték meg sikeresen a jogosítványt - feltételezhetően az ingyenes jogosítvány program keretében - addig más adatok nagyon eltérő számokat mutatnak.
A nyáron ugyanis a Honvédelmi Minisztérium válaszolt a Népszava megkeresésérre, ahol meg szerették volna tudni, hogy hány diák vett részt az ingyenes gyakorlati képzés pilot programjában.Az akkori adatok szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol egyedül zajlik a gyakorlati oktatás:
június közepéig 231 tanuló jelentkezett, 228-an kezdték meg a vezetési órákat, és mindössze 37-en jutottak el a forgalmi vizsgáig.
A számok tehát erősen kérdésessé teszik, hogy a kormány által emlegetett ezer jogosítvány miként jött ki a valóságban.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.