A PDSZ azt szeretné, ha megérkeznének az uniós pénzek és az elmúlt 15 év elhibázott döntései miatt elszalasztott esélyeket visszaszerezhetné az ország.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közösségi oldalán reagált a Magyar Nemzet oldalán megjelent cikkre, mely szerint a pedagógusszakszervezetet nem érdekli, hogy ha a Tisza Párt nyerné a választásokat, akkor a többkulcsos adózást vezetne be. Ez pedig a lap szerint érzékenyen érintené a tanárokat, mert csökkenne a nettó fizetésük.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a szakszervezet közösségi oldalán egy posztban fejtette ki, hogy a lap szerdán kereste meg őket, ők pedig csak csütörtökön válaszoltak, hiszen a tanév kezdése miatt nagyobb médiafigyelmet kapnak. Nagy megjegyezte, hogy a cikk a PDSZ elküldött válasza előtt jelent meg az oldalon.
A bejegyzésben a szakszervezet ügyvivője kifejtette, hogy "a pedagógusok, ahogy minden dolgozó, azt szeretnék, hogy a bérek ne csökkenjenek, hanem nőjenek, és hogy a fizetés kiszámítható, előrelátható és méltó legyen. A 2031-ig tartó EFOP Plusz programban szereplő kormányzati vállalás alapján a diplomás átlagbér 80%-át kell megkapniuk a pedagógusoknak."
Nagy úgy fogalmazott, hogy az arányos közteherviselés és a nagy jövedelmek igazságosabb megadóztatása elvben elfogadható társadalmi cél, azonban "a közoktatásban dolgozókat azonban jelenleg ennél jóval nagyobb gondok sújtják:
A pedagógusokat nem a kiszivárogtatott irományok, nem a kormánypropaganda, hanem az érdekelné igazán, ha az ország most, a jelenben fejlődne, az uniós pénzek beérkeznének, és az elmúlt 15 év elhibázott döntései miatt elszalasztott esélyeket végre visszaszerezhetnénk – ez az, ami igazán számít az oktatásban is.
- tette hozzá.
Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésén sokan azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet. És arra is volt példa, akinek utólag csökkentették 79 pontja az eredményét.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
