"A pedagógusokat nem a kiszivárogtatott irományok, nem a kormánypropaganda, hanem az érdekelné igazán, ha az ország most, a jelenben fejlődne"

A PDSZ azt szeretné, ha megérkeznének az uniós pénzek és az elmúlt 15 év elhibázott döntései miatt elszalasztott esélyeket visszaszerezhetné az ország.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közösségi oldalán reagált a Magyar Nemzet oldalán megjelent cikkre, mely szerint a pedagógusszakszervezetet nem érdekli, hogy ha a Tisza Párt nyerné a választásokat, akkor a többkulcsos adózást vezetne be. Ez pedig a lap szerint érzékenyen érintené a tanárokat, mert csökkenne a nettó fizetésük.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a szakszervezet közösségi oldalán egy posztban fejtette ki, hogy a lap szerdán kereste meg őket, ők pedig csak csütörtökön válaszoltak, hiszen a tanév kezdése miatt nagyobb médiafigyelmet kapnak. Nagy megjegyezte, hogy a cikk a PDSZ elküldött válasza előtt jelent meg az oldalon.

A bejegyzésben a szakszervezet ügyvivője kifejtette, hogy "a pedagógusok, ahogy minden dolgozó, azt szeretnék, hogy a bérek ne csökkenjenek, hanem nőjenek, és hogy a fizetés kiszámítható, előrelátható és méltó legyen. A 2031-ig tartó EFOP Plusz programban szereplő kormányzati vállalás alapján a diplomás átlagbér 80%-át kell megkapniuk a pedagógusoknak."

 

Nagy úgy fogalmazott, hogy az arányos közteherviselés és a nagy jövedelmek igazságosabb megadóztatása elvben elfogadható társadalmi cél, azonban "a közoktatásban dolgozókat azonban jelenleg ennél jóval nagyobb gondok sújtják:

  • a kiszámíthatatlan bérek,
  • a megalázó teljesítményértékelésből fakadó tartós hátrányok,
  • a munkaterhek folyamatos növelése,
  • a nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkatársak továbbra is rendkívül alacsony bérei."

Nagy kiemelte, hogy ahhoz, hogy a helyzet javuljon egy biztos előmenetelt nyújtó bértáblára lenne szükség, illetve a NOKS-os dolgozók fizetését is sürgősen emelni kellene, hiszen csak a garantált bérminimum plusz legfeljebb 10%-ot kapják.

A pedagógusokat nem a kiszivárogtatott irományok, nem a kormánypropaganda, hanem az érdekelné igazán, ha az ország most, a jelenben fejlődne, az uniós pénzek beérkeznének, és az elmúlt 15 év elhibázott döntései miatt elszalasztott esélyeket végre visszaszerezhetnénk – ez az, ami igazán számít az oktatásban is.

- tette hozzá.

Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésén sokan azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet. És arra is volt példa, akinek utólag csökkentették 79 pontja az eredményét.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.