A PDSZ azt szeretné, ha megérkeznének az uniós pénzek és az elmúlt 15 év elhibázott döntései miatt elszalasztott esélyeket visszaszerezhetné az ország.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közösségi oldalán reagált a Magyar Nemzet oldalán megjelent cikkre, mely szerint a pedagógusszakszervezetet nem érdekli, hogy ha a Tisza Párt nyerné a választásokat, akkor a többkulcsos adózást vezetne be. Ez pedig a lap szerint érzékenyen érintené a tanárokat, mert csökkenne a nettó fizetésük.
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője a szakszervezet közösségi oldalán egy posztban fejtette ki, hogy a lap szerdán kereste meg őket, ők pedig csak csütörtökön válaszoltak, hiszen a tanév kezdése miatt nagyobb médiafigyelmet kapnak. Nagy megjegyezte, hogy a cikk a PDSZ elküldött válasza előtt jelent meg az oldalon.
A bejegyzésben a szakszervezet ügyvivője kifejtette, hogy "a pedagógusok, ahogy minden dolgozó, azt szeretnék, hogy a bérek ne csökkenjenek, hanem nőjenek, és hogy a fizetés kiszámítható, előrelátható és méltó legyen. A 2031-ig tartó EFOP Plusz programban szereplő kormányzati vállalás alapján a diplomás átlagbér 80%-át kell megkapniuk a pedagógusoknak."
Nagy úgy fogalmazott, hogy az arányos közteherviselés és a nagy jövedelmek igazságosabb megadóztatása elvben elfogadható társadalmi cél, azonban "a közoktatásban dolgozókat azonban jelenleg ennél jóval nagyobb gondok sújtják:
A pedagógusokat nem a kiszivárogtatott irományok, nem a kormánypropaganda, hanem az érdekelné igazán, ha az ország most, a jelenben fejlődne, az uniós pénzek beérkeznének, és az elmúlt 15 év elhibázott döntései miatt elszalasztott esélyeket végre visszaszerezhetnénk – ez az, ami igazán számít az oktatásban is.
- tette hozzá.
Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy a pedagógusok teljesítményértékelésén sokan azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet. És arra is volt példa, akinek utólag csökkentették 79 pontja az eredményét.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
