Az elmúlt tanévben mindössze 474 fejlesztő pedagógus dolgozott országosan, ami csupán 33 fővel több, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt tíz évben drámai mértékben nőtt a tanulási, figyelem- és magatartási problémákkal élő gyerekek száma Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból, amelyeket a Népszava ismertetett. A számok azt mutatják, hogy az iskolák egyre több olyan tanulóval találkoznak, akiknek speciális támogatásra lenne szükségük, ám a szakemberhiány miatt sokszor nem kapják meg a megfelelő segítséget.
65 ezer fölé emelkedett az általános iskolába járó SNI-s diákok száma
A statisztikák szerint a súlyos tanulási zavarral küzdő gyerekek száma tíz év alatt több mint 50 százalékkal emelkedett: míg a 2014/2015-ös tanévben 32 928 főt regisztráltak, addig 2024/2025-ben már 49 558 gyerek tartozott ebbe a körbe. Hasonló tendencia látható a figyelemzavaros gyerekeknél is, akikből tíz év alatt több mint kétszer annyi lett, számuk jelenleg 7875 fő. A magatartási zavarokkal diagnosztizált gyerekek száma is nőtt, tíz év alatt 2214-ről 3455 főre.
Összességében a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma is folyamatosan emelkedik: a 2024/2025-ös tanévben már 112 060 tanulót tartottak nyilván, ami tíz év alatt közel 28 ezer fős növekedést jelent.
A szakemberek szerint a növekedésnek több oka is lehet. Egyrészt a diagnosztikai módszerek folyamatosan fejlődnek, így a korábbinál pontosabban ismerik fel a problémákat. Másrészt 2020 után még gyorsabbá vált a növekedés üteme, ami összefügghet a kormány által bevezetett változtatásokkal. Az iskolaérettségi vizsgálatok és a hatéves kortól kötelező iskolakezdés szigorítása miatt sok gyerek éretlenül került be az iskolába. Ez pedig gyakran vezethet beilleszkedési nehézségekhez, figyelemzavarhoz és tanulási problémákhoz.
Továbbra is az elsősök között a legmagasabb az évismétlők aránya
Miközben a problémával érintett gyerekek száma rohamosan nő, a velük foglalkozó szakemberekből továbbra sincs elegendő. Az elmúlt tanévben mindössze 474 fejlesztő pedagógus dolgozott országosan, ami csupán 33 fővel több, mint egy évvel korábban. A pedagógiai szakszolgálatoknál 5555 szakember tevékenykedett, számuk ugyan emelkedett, de még így is messze elmarad attól, amire ekkora gyereklétszám mellett szükség lenne.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
