Az elmúlt tanévben mindössze 474 fejlesztő pedagógus dolgozott országosan, ami csupán 33 fővel több, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt tíz évben drámai mértékben nőtt a tanulási, figyelem- és magatartási problémákkal élő gyerekek száma Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból, amelyeket a Népszava ismertetett. A számok azt mutatják, hogy az iskolák egyre több olyan tanulóval találkoznak, akiknek speciális támogatásra lenne szükségük, ám a szakemberhiány miatt sokszor nem kapják meg a megfelelő segítséget.
65 ezer fölé emelkedett az általános iskolába járó SNI-s diákok száma
A statisztikák szerint a súlyos tanulási zavarral küzdő gyerekek száma tíz év alatt több mint 50 százalékkal emelkedett: míg a 2014/2015-ös tanévben 32 928 főt regisztráltak, addig 2024/2025-ben már 49 558 gyerek tartozott ebbe a körbe. Hasonló tendencia látható a figyelemzavaros gyerekeknél is, akikből tíz év alatt több mint kétszer annyi lett, számuk jelenleg 7875 fő. A magatartási zavarokkal diagnosztizált gyerekek száma is nőtt, tíz év alatt 2214-ről 3455 főre.
Összességében a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma is folyamatosan emelkedik: a 2024/2025-ös tanévben már 112 060 tanulót tartottak nyilván, ami tíz év alatt közel 28 ezer fős növekedést jelent.
A szakemberek szerint a növekedésnek több oka is lehet. Egyrészt a diagnosztikai módszerek folyamatosan fejlődnek, így a korábbinál pontosabban ismerik fel a problémákat. Másrészt 2020 után még gyorsabbá vált a növekedés üteme, ami összefügghet a kormány által bevezetett változtatásokkal. Az iskolaérettségi vizsgálatok és a hatéves kortól kötelező iskolakezdés szigorítása miatt sok gyerek éretlenül került be az iskolába. Ez pedig gyakran vezethet beilleszkedési nehézségekhez, figyelemzavarhoz és tanulási problémákhoz.
Továbbra is az elsősök között a legmagasabb az évismétlők aránya
Miközben a problémával érintett gyerekek száma rohamosan nő, a velük foglalkozó szakemberekből továbbra sincs elegendő. Az elmúlt tanévben mindössze 474 fejlesztő pedagógus dolgozott országosan, ami csupán 33 fővel több, mint egy évvel korábban. A pedagógiai szakszolgálatoknál 5555 szakember tevékenykedett, számuk ugyan emelkedett, de még így is messze elmarad attól, amire ekkora gyereklétszám mellett szükség lenne.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
