Tíz év alatt 50 százalékkal nőtt a súlyos tanulási zavarral küzdő gyerekek száma

Az elmúlt tanévben mindössze 474 fejlesztő pedagógus dolgozott országosan, ami csupán 33 fővel több, mint egy évvel korábban.

Az elmúlt tíz évben drámai mértékben nőtt a tanulási, figyelem- és magatartási problémákkal élő gyerekek száma Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból, amelyeket a Népszava ismertetett. A számok azt mutatják, hogy az iskolák egyre több olyan tanulóval találkoznak, akiknek speciális támogatásra lenne szükségük, ám a szakemberhiány miatt sokszor nem kapják meg a megfelelő segítséget.

65 ezer fölé emelkedett az általános iskolába járó SNI-s diákok száma

A statisztikák szerint a súlyos tanulási zavarral küzdő gyerekek száma tíz év alatt több mint 50 százalékkal emelkedett: míg a 2014/2015-ös tanévben 32 928 főt regisztráltak, addig 2024/2025-ben már 49 558 gyerek tartozott ebbe a körbe. Hasonló tendencia látható a figyelemzavaros gyerekeknél is, akikből tíz év alatt több mint kétszer annyi lett, számuk jelenleg 7875 fő. A magatartási zavarokkal diagnosztizált gyerekek száma is nőtt, tíz év alatt 2214-ről 3455 főre.

Összességében a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma is folyamatosan emelkedik: a 2024/2025-ös tanévben már 112 060 tanulót tartottak nyilván, ami tíz év alatt közel 28 ezer fős növekedést jelent.

A szakemberek szerint a növekedésnek több oka is lehet. Egyrészt a diagnosztikai módszerek folyamatosan fejlődnek, így a korábbinál pontosabban ismerik fel a problémákat. Másrészt 2020 után még gyorsabbá vált a növekedés üteme, ami összefügghet a kormány által bevezetett változtatásokkal. Az iskolaérettségi vizsgálatok és a hatéves kortól kötelező iskolakezdés szigorítása miatt sok gyerek éretlenül került be az iskolába. Ez pedig gyakran vezethet beilleszkedési nehézségekhez, figyelemzavarhoz és tanulási problémákhoz.

Továbbra is az elsősök között a legmagasabb az évismétlők aránya

Miközben a problémával érintett gyerekek száma rohamosan nő, a velük foglalkozó szakemberekből továbbra sincs elegendő. Az elmúlt tanévben mindössze 474 fejlesztő pedagógus dolgozott országosan, ami csupán 33 fővel több, mint egy évvel korábban. A pedagógiai szakszolgálatoknál 5555 szakember tevékenykedett, számuk ugyan emelkedett, de még így is messze elmarad attól, amire ekkora gyereklétszám mellett szükség lenne.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.