Kevesebb az álláshirdetés, de még mindig 16 ezernél is több tanár hiányozhat az oktatásból

Kevesebb mint egy héttel a tanévkezdés előtt több ezer pedagógus hiányozhat a rendszerből.

  • Székács Linda

221 tanári, 131 tanítói, 106 óvodapedagógus és 79 gyógypedagógus álláshirdetés volt aktív a 2025/26-os tanévkezés előtt nagyjából 1,5 héttel, augusztus 22-én pénteken az ezeket meghirdető Közszolgállás.hu-n.

Lapunk az elmúlt hónapokban végigkövette és többször is részletesen beszámolt arról, hogyan változnak a pedagógusszakmákhoz köthető álláshirdetések a tanév végén, a nyári szünet alatt, majd néhány héttel a tanévkezdés előtt. Míg áprilisban például a "tanár" szóra 291, a "tanító" kifejezésre 136, az "óvodapedagógus" szóra 248 álláshirdetést találtunk, gyógypedagógust pedig 67 hirdetésben kerestek, addig júniusban ezek a számok szinte minden esetben a négy-ötszörösükre emelkedtek. Mostanra viszont úgy tűnik, visszatértek a nyári szünet előtti szintre, vagy bizonyos esetekben még alá is, ami egyet jelent azzal, hogy a nyár folyamán meghirdetett álláshelyek többségét sikerült feltölteni.

 

A pedagógus szakszervezetek szerint ugyanakkor valójában sokkal több pedagógus hiányzik a rendszerből, mint amennyi a meghirdetett álláshirdetésekben látható. Az ATV-nek néhány nappal ezelőtt azt mondták; a tanárok számát tekintve hozzávetőlegesen körülbelül 16 ezer fő hiányzik az oktatásból. Ennek okai között szerepel

  • a túlterheltség,
  • magas óraszám,
  • kevés szabadság.

8-10 évig eléggé keményen amortizálták a pedagóguspályát a kormány részéről

- jegyezte meg ezzel kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

Nőtt a jelentkezők száma

A tanári- és pedagóguspályák ugyanakkor a pedagógusbér-emelés óta valamelyest vonzóbbak lettek a felsőoktatásba jelentkezők körében. A 2025-ös általános felsőoktatási felvételi során a pedagógusképzések voltak a harmadik legnépszerűbb képzésterület 21 105 jelentkezővel, akik közül végül majdnem 15 ezer főt vettek fel. Ebben az osztatlan tanári szakokra jelentkezők nincsenek benne.

Ennek oka nagyrészt a béremelés lehet.

2025. januárjától a pedagógusbérek tovább emelkedtek és a 2024-es emelést követően a gyakornokok bérét fixálták bruttó 640 900 forintban, a további kategóriákban pedig a bérek alsó határa bruttóban a következőképpen alakul:

  • pedagógus I.: 653 100 forint
  • pedagógus II.: 660 400 forint
  • mesterpedagógus: 716 900 forint
  • kutatótanár: 840 000 forint.

Ennél kevesebbet a pedagógusok jelenleg nem kereshetnek, a béreiket pedig várhatóan 2026. januárjától a program harmadik lépcsőjeként tovább emelik. Gulyás Gergely egy 2024-es kormányinfón ugyanis azt mondta; az a terv, hogy 2026-ra bruttó 880 ezer forint legyen a pedagógusok átlagbére.

Nem a középiskolásoknak vonzó

Érdemes ugyanakkor azt is kiemelni, hogy a statisztikák szerint az elmúlt öt évben drasztikusan csökkent a frissen érettségizettek aránya a pedagógusképzéseken. A felvi.hu részletes adataiból ugyanis az látható, hogy a felvettek többsége, mintegy 54,2 százalék a 27 éves és idősebb korcsoportba tartozik.

„2020-ban még a tavaszi felvételi eljárásban felvettek 30,3 százaléka, 2022-ben 26,4 százaléka, idén pedig, ahogy már írtuk, csak 18,4 százaléka tartozik a 18-19 éves korosztályba” – írta ezzel kapcsolatban a Népszava.

Gyakoribb tehát az, hogy

  • már pedagógusvégzettséggel rendelkezők, vagy
  • az adott tanári szakhoz kapcsolódó - például biológus, fizikus, vegyész – diplomájú szakemberek képzik át magukat,

mint az, hogy a felvézeliző középiskolások tanári- és pedagógusképzésekre jelentkeznek, ami bár átmenetileg enyhítheti a tanárhiányt, hosszabb távra - a pedagógusok elöregedése miatt - nem jelent megoldást a hiányra.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.