Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Kevesebb mint egy héttel a tanévkezdés előtt több ezer pedagógus hiányozhat a rendszerből.
221 tanári, 131 tanítói, 106 óvodapedagógus és 79 gyógypedagógus álláshirdetés volt aktív a 2025/26-os tanévkezés előtt nagyjából 1,5 héttel, augusztus 22-én pénteken az ezeket meghirdető Közszolgállás.hu-n.
Lapunk az elmúlt hónapokban végigkövette és többször is részletesen beszámolt arról, hogyan változnak a pedagógusszakmákhoz köthető álláshirdetések a tanév végén, a nyári szünet alatt, majd néhány héttel a tanévkezdés előtt. Míg áprilisban például a "tanár" szóra 291, a "tanító" kifejezésre 136, az "óvodapedagógus" szóra 248 álláshirdetést találtunk, gyógypedagógust pedig 67 hirdetésben kerestek, addig júniusban ezek a számok szinte minden esetben a négy-ötszörösükre emelkedtek. Mostanra viszont úgy tűnik, visszatértek a nyári szünet előtti szintre, vagy bizonyos esetekben még alá is, ami egyet jelent azzal, hogy a nyár folyamán meghirdetett álláshelyek többségét sikerült feltölteni.

A pedagógus szakszervezetek szerint ugyanakkor valójában sokkal több pedagógus hiányzik a rendszerből, mint amennyi a meghirdetett álláshirdetésekben látható. Az ATV-nek néhány nappal ezelőtt azt mondták; a tanárok számát tekintve hozzávetőlegesen körülbelül 16 ezer fő hiányzik az oktatásból. Ennek okai között szerepel
8-10 évig eléggé keményen amortizálták a pedagóguspályát a kormány részéről
- jegyezte meg ezzel kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
Nőtt a jelentkezők száma
A tanári- és pedagóguspályák ugyanakkor a pedagógusbér-emelés óta valamelyest vonzóbbak lettek a felsőoktatásba jelentkezők körében. A 2025-ös általános felsőoktatási felvételi során a pedagógusképzések voltak a harmadik legnépszerűbb képzésterület 21 105 jelentkezővel, akik közül végül majdnem 15 ezer főt vettek fel. Ebben az osztatlan tanári szakokra jelentkezők nincsenek benne.
Ennek oka nagyrészt a béremelés lehet.
2025. januárjától a pedagógusbérek tovább emelkedtek és a 2024-es emelést követően a gyakornokok bérét fixálták bruttó 640 900 forintban, a további kategóriákban pedig a bérek alsó határa bruttóban a következőképpen alakul:
Ennél kevesebbet a pedagógusok jelenleg nem kereshetnek, a béreiket pedig várhatóan 2026. januárjától a program harmadik lépcsőjeként tovább emelik. Gulyás Gergely egy 2024-es kormányinfón ugyanis azt mondta; az a terv, hogy 2026-ra bruttó 880 ezer forint legyen a pedagógusok átlagbére.
Nem a középiskolásoknak vonzó
Érdemes ugyanakkor azt is kiemelni, hogy a statisztikák szerint az elmúlt öt évben drasztikusan csökkent a frissen érettségizettek aránya a pedagógusképzéseken. A felvi.hu részletes adataiból ugyanis az látható, hogy a felvettek többsége, mintegy 54,2 százalék a 27 éves és idősebb korcsoportba tartozik.
„2020-ban még a tavaszi felvételi eljárásban felvettek 30,3 százaléka, 2022-ben 26,4 százaléka, idén pedig, ahogy már írtuk, csak 18,4 százaléka tartozik a 18-19 éves korosztályba” – írta ezzel kapcsolatban a Népszava.
Gyakoribb tehát az, hogy
mint az, hogy a felvézeliző középiskolások tanári- és pedagógusképzésekre jelentkeznek, ami bár átmenetileg enyhítheti a tanárhiányt, hosszabb távra - a pedagógusok elöregedése miatt - nem jelent megoldást a hiányra.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.