A vérlázítóan alacsony fizetések és a munkavállalókra telepedő politika vezethetett a tömeges felmondásokhoz az Oktatási Hivatalban

A növekvő munkaterhek, az alacsony fizetések és az, hogy már nincs igény igazán szakmai munkavégzésre vonzóbbá tették a tanári pályát az Oktatási Hivatalban dolgozó pedagógusok számára, de a távozók között vannak jogászok, oktatáskutatók és egyéb munkakörökben dolgozók is.

  • Székács Linda

A munkavállalók körülbelül 10 százaléka, már több mint 120 dolgozó mondott fel az elmúlt hónapokban az Oktatási Hivatalban - erről számolt be néhány nappal ezelőtt a a Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete közleménye alapján az Eduline is.

A felmondás okairól a HVG-nek beszélt egy a hivatal mindennapi működésére rálátó forrás, aki szerint az, hogy komoly a baj, már hónapokkal ezelőtt látható volt. Az MKKSZ ugyanis tavasszal sztrájkfelhívást tett közzé, és míg korábban az volt a jellemző, hogy az Oktatási Hivatal munkavállalói ilyen esetekben nehezen aktivizálhatóak, míg más minisztériumok és háttérintézmények munkatársai közül sokan jelzik a csatlakozási szándékukat, addig idén ez fordítva történt.

Az elégedetlenség és a felmondások okai között a lap forrása szerint szerepelnek

  • az alacsony fizetések,
  • a szakmai munkavégzés ellehetetlenedése,
  • a leterheltség,

valamint az, hogy a munkavállalókra

a politika egyre nyomasztóbban telepszik.

A munkaterhekkel kapcsolatban elmondták; míg korábban évi három-négy Országos kompetenciamérés volt és nem is minden évfolyamon, addig mostanra már kilenc van, amik szinte minden évfolyamot érintenek. Ezzel arányosan ugyanakkor nem vettek fel új embereket a lebonyolításért felelős Oktatási Hivatalba, tehát szinte ugyanannyi munkavállalónak kell jóval több feladatot elvégezni.

Visszamennek tanárnak

Sokat nyom a latba az is, hogy a pedagógusbér-emelésekkel egyetemben az Oktatási Hivatalban dolgozó - zömében pedagógus végzettségű - munkavállalók fizetéseit nem emelték, azok "vérlázítóan alacsonyak", így vonzóbb lett számukra visszatérni a tanári pályára.

Vannak olyanok, akik 30 éve kormánytisztviselőként dolgoznak, több diplomával, esetleg doktori címmel rendelkeznek, nyelveket beszélnek, nemzetközi szinten képviselik a hivatalt, írásaikat szakmai folyóiratok közlik, vagy munkakörükből adódóan komoly szellemi munkát végeznek, és ezért még nettó 400 ezret sem kapnak. Egy fiatal, diplomás pedig olyan 300 ezer körül keres. Ezek vérlázítóan alacsony fizetések. És ebben az OH vezetésének azért rettenetes nagy felelőssége van

- nyilatkozta a HVG forrása.

Ellehetetlenítés

A kialakult helyzet megoldása helyett a munkavállalók felmondását az Oktatási Hivatal vezetése a nyilatkozó szerint nem túl tisztességes módon próbálja megakadályozni, mégpedig a pótolhatatlan szakemberek ellehetetlenítésével.

„Előfordult, hogy utánanyúltak a kollégáknak. Egy fontos munkát végző munkatárs át akart menni egy másik minisztériumba, ahol tárt karokkal várták volna, az OH-elnök viszont személyesen járt utána, hogy ne vegyék át. És nem egy ilyen esetről szólnak folyosói pletykák.”

A teljes cikket ide kattintva tudjátok elolvasni.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.