Egy félév alatt 120 dolgozó mondott fel az Oktatási Hivatalban az alacsony bérek miatt

A sok távozó miatt az OH-nál a Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szerint komoly humánerőforrás-krízis alakult ki, ezért nyílt levelet írtak Orbán Viktornak és Pintér Sándornak.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a levélben kiemelte, hogy 2025 első félévében mintegy 120-an mondtak fel az Oktatási Hivatalban, ami a hivatal teljes létszámának több mint 10 százaléka. Ez odáig vezetett, hogy április végén „sztrájk készültségben volt az Oktatási Hivatal dolgozói gárdája az alacsony bérek miatt”.

A szakszervezet szerint a sztrájkot a dolgozók több mint 50%-a támogatta, és írásban is nyilatkoztak erről.

A kormány részéről ezt a sztrájkfolyamatot akkor azzal állították le, hogy a sztrájk törvénytelen lenne, ha megvalósulna

- fejtették ki a levélben, majd megjegyezték, hogy hivatalos indoklást ezzel kapcsolatban nem kaptak.

„A kormánynak az Oktatási Hivatalban dolgozó diplomás szakemberek bérét minimum az oktatási intézményekben dolgozó tanárok keresetéhez kellene igazítani, mert jelenleg jelentős munkaerő elszívó hatás érvényesül.” - tették hozzá a levélben, melyben kitértek arra is, ha a helyzet nem változik, akkor az OH munkatársai nem fognak tovább „szervezni, irányítani, koordinálni és segíteni az oktatási-nevelési folyamatokat”, hanem visszamennek tanítani, vagy más, jobban fizető munkalehetőséget keresnek.

Az MKKSZ ezért a levélben sürgős bértárgyalást kezdeményez arról, hogy mikor és milyen mértékben szeretné a kormány az Oktatási Hivatal dolgozóinak keresetét olyan szintre emelni, amely megállítja a kvalifikált, jelentős tudással, tapasztalattal rendelkező dolgozók elvándorlását.”

Az Eduline-on részletesen beszámoltunk arról, hogy a tanárok fizetését az elmúlt években jelentősen megemelték. Legutóbb a teljesítményértékelésen 80 pont felett teljesítő pedagógusok kaptak pluszban pénzt.

Sok pedagógus a teljesítményértékelésén sokan azért nem fértek bele a kiemelkedő kategóriába, mert az igazgatók szóban azt a tájékoztatást kapták a tankerületektől, hogy az erre szánt bérkeret miatt túl sokan nem érhetnek el 80 pontnál többet. És arra is volt példa, akinek utólag csökkentették 79 pontja az eredményét.

 

 

 

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.