Az elsősöket és a másodikosokat is felmérik a 2025/2026-os tanévben

Decemberig a tanítóknak le kell adniuk a névsort, kik azok a diákok, akik fejlesztésre szorulnak.

A 2025/2026-os tanév rendjében szerepel, hogy október 10-ig az iskoláknak fel kell mérniük, hogy kik azok az 1–2. évfolyamos tanulók, akiket az óvodai jelzések vagy a tanévkezdés óta szerzett pedagógusi tapasztalatok alapján kiemelt fejlesztésre szorulónak tartanak az alapkészségek terén.

Ezután a pedagógus javasolhatja a diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását ezen tanulók fejlesztési tervének megalapozásához.

Az iskoláknak pedig 2025. október 22-ig jelenteniük kell az OH felé az érintett tanulók számát, és 2025. december 5-ig az érintett diákkal el kell végezni a diagnosztikus vizsgálatokat.

Feltehetően erre azért van szükség, mert évek óta elsőben van a legtöbb évismétlő.

Az első osztály megismétlésének leggyakoribb oka, ha az iskolába lépés előtt nem jól, vagy egyáltalán nem mérték fel a gyerek iskolaérettségét. Ebben az esetben általában a pedagógusok kezdeményezik, hogy az érintett gyerekek a következő tanévben is az első osztályt járják.

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.