Egy hónap maradt hátra a nyárból. Ez gyerekszemmel még rengeteg időnek tűnhet, azonban a szülőknél ilyenkor már felmerülhet a kérdés: mikor és hogyan érdemes visszaállni a megszokott iskolai hétköznapokhoz. Hogyan ne kelljen a gyerekkel túl nagy váltásnak megélni a nyári szünet végét? Budavári Eszter pedagógiai szakpszichológussal beszélgettünk.
Nemsokára újra korán kell kelni, iskolába járni, délután pedig házi feladatot írni és készülni a dolgozatokra. A hosszú pihenéssel telt nyári szünet után nehéz visszarázódni az iskolai mindennapokba, hiszen a gyerekeknek újra ki kell alakítaniuk egyfajta tanulási rutint, a tanórák pedig koncentrációt igényelnek.
„Ezt a folyamatot leginkább az segítheti, ha a gyermekekben felkeltjük a motivációt a tanulás, az új tanévvel járó kihívások iránt, ezt azonban nem feltétlenül úgy érhetjük el, ha a szünet utolsó heteiben elővesszük és ismételtetjük, gyakoroltatjuk a tananyagot. Sőt, ezzel akár ellentétes hatást is kiválthatunk, vagyis, hogy a gyermek még inkább fáradtan kezdi az iskolát”
- fejtette ki nekünk Budavári Eszter pedagógiai szakpszichológus.
A pihenés mellett azonban érdemes rendszeres, mentális aktivitással járó tevékenységet is beiktatni a mindennapokba, amelyek játékos formában fejlesztik a memóriát, problémamegoldást, valamint a nyelvi vagy logikai készségeket. Ilyen például: olvasás, sakk, puzzle, társasjátékok, kreatív írás, történetmesélés – ezek rendkívül hasznosak lehetnek, ugyanis erősítik a tanuláshoz szükséges alapképességeket, miközben örömet is nyújtanak.
Fontos az arányokra is figyelni. A szakértő szerint augusztusban sem kell a komoly tanulásra helyezni a hangsúlyt, nyugodtan lehet a pihenésé a nagyobb szerep, de napi 60 perc aktív mentális „munka” bevezetése sokat tud segíteni a felkészülésben.
Rutinok bevezetése
A nyári szünet alatt - táborok, nyaralások és egyéb programok miatt - sok gyereknek szinte teljesen felborul a tanévben megszokott napi rutinja, főként az alvás és az étkezés tekintetében. Ezért augusztus második felében már érdemes elkezdeni felkészíteni a gyerekeket az iskolai időszakra való átállásra.
„Ha csak az iskola elején kezdjük meg az elvárt rendszer kialakítását, akkor a gyerek helyzetét nagyban megnehezíthetjük, hiszen az átálláshoz is szükséges pár hét és emellett még az új iskolai feladatokkal is meg kell birkóznia” – emelte ki Budavári Eszter.
Így ajánlott tehát fokozatosan elkezdeni egy, az őszi időszakhoz igazodó alvási-étkezési ritmus kialakítását, valamint beiktatni napi 1-2 strukturált tevékenységet.
Milyen hibákat lehet elkövetni az átállás során?
Fontos megjegyezni, hogy a hirtelen, drasztikus változások bevezetése (például szigorú napirend egyik napról a másikra, holnaptól napi 2 óra tanulás) sem tesz jót. Emellett akadnak szülők, akik figyelmen kívül hagyják az egyéni különbségeket – például testvérek összehasonlításánál. És az sem jó, ha a felnőtt a saját bizonytalanságait, szorongásait vetíti a gyerekre.
Vannak, akiknek nehezebb az iskolakezdés
Különösen azoknál a gyerekeknél, akiknek gyengébb az önszabályozási képessége (például figyelemzavaros vagy szorongó gyerekek), náluk nehezebb lehet visszaállni a megszokott rutinba. A szünet után náluk jelentősebb kognitív és érzelmi stressz jelentkezhet. Az iskolakezdésnél pedig fáradékonyság, nyugtalanság vagy alvászavar is felléphet.
Mi történik, ha a szülő nem készíti fel a gyereket?
A szakember szerint esetenként változó lehet, hogyan élik meg a gyerekek a hirtelen változást. Van, akit például pont az tesz feszültté, ha már hetekkel az iskola előtt erről beszélnek otthon, mert ő inkább még élvezné a gondtalan napokat.
Ugyanakkor a legtöbb gyereknek bizonytalanságot okoz a közösségbe, és a tanuláshoz való visszatérés. Sokféle érzelem megjelenhet, a gyerek tarthat attól, hogy a többiek ügyesebben rázódnak vissza tanulásba, ő pedig lemarad, vagy izgulhat attól is, hogyan fogják majd őt az osztálytársak, tud-e majd valakihez kapcsolódni. Sokszor a gyerekeket már hetekkel az iskola előtt foglalkoztatják ezek a kérdések, de nem mindig beszélnek róla.
„A biztonságérzetet nagyban növelheti, ha beszélgetünk a gyerekkel az iskolakezdéssel kapcsolatos érzéseiről, esetleg „forgatókönyveket” készítünk, egy-egy helyzetben milyen reakció, megoldási mód segítheti őt.”
Így érdemes motiválni a gyerekeket
Ezen a téren fontos a pozitív keretezés – emeli ki a szakpszichológus, aki szerint elsősorban az iskolakezdés örömteli oldaláról érdemes beszélgetni. Hiszen új élmények és akár új barátok is várhatnak rá. Emellett célkitűzéseket is érdemes közösen megfogalmazni, illetve a jutalmak kilátásba helyezése is segítheti az átállást.
„A gyerek számára érdemes egyéni képességeihez igazodó, kisebb és konkrétabb célokat keresni. A külön foglalkozások, szakkörök keresése, kiválasztása is lehet élvezetes, motiváló tevékenység, hiszen a gyerek érdeklődési köréhez kapcsolódik, és számos sikerélményt adhat majd.”
Ötletek arra az esetre, ha augusztusban szorong a gyerek
Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan lehet segíteni azokon a gyerekeken, akik már augusztusban szoronganak a szeptemberi iskolakezdés miatt.
Budavári Eszter elmondása szerint fontos lehetőséget, teret adni a gyereknek, hogy beszéljen az érzéseiről, ehhez pedig az kell, hogy ítélkezésmentesen hallgassuk meg őt.
Segíthet az is, ha elképzeljük vele a pozitív oldalát az iskolakezdésnek: milyen lesz újra találkozni a barátokkal, mit csinálnak majd a szünetekben, milyen érzés lesz kedvenc tanóráján részt venni, vagy újra látni a szeretett tanárait.
A fokozatos visszaszokás a napi rutinhoz szintén sokat számít. Már augusztusban elkezdhetjük a reggeli kelést és esti lefekvést az iskolai menetrendhez igazítani. A közös tanszervásárlás is motiváló lehet – hagyjuk, hogy a gyerek maga válasszon füzetet, tolltartót, így jobban bevonódik a felkészülésbe. Akár egy „próbanapot” is tarthatunk, eljátszva, hogyan fog kinézni egy iskolai reggel és délután.
„A felkészültség növeli a biztonságérzetet. Ha a gyerek szorongása ezek ellenére is erőteljes, és úgy érezzük, elhatalmasodott rajtunk a probléma, akkor pedig érdemes gyermekpszichológushoz fordulni” – tanácsolja Budavári Eszter.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
