Megvan, meddig lehet jelentkezni a 2025/26-os OKTV-re

Mutatjuk a részleteket.

  • Székács Linda

2025. szeptember 12-ig lehet jelentkezni az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre - tette közzé az Oktatási Hivatal a 2025/26-os tanévre vonatkozó versenykiírást.

"A tanulóknak minden versenyre abban a középiskolában kell jelentkezniük, amellyel az adott tantárgy vonatkozásában a tanulói vagy vendégtanulói jogviszonyuk fennáll. A vendégtanulói jogviszony megszűnte után a tanuló saját iskolájában jelentkezhet a versenyre abból a tárgyból is, amelyre korábbi vendégtanulói jogviszonya alapján vált jogosulttá. A jelentkezést az iskola igazgatójához kell benyújtani a filozófia tárgy kivételével 2025. szeptember 12-éig" - írják.

Bár tantárgyanként lehetnek további feltételek, de az OKTV-re azok a tanulók jelentkezhetnek, akik:

  • valamely magyarországi középiskolában tanulói vagy vendégtanulói jogviszonnyal rendelkeznek, továbbá
  • nappali rendszerű képzésben vesznek részt, valamint
  • a versenykiírás tanévében az adott gimnázium pedagógiai programja szerint a középiskolai szakaszt lezáró évfolyam (12. osztály) vagy az azt közvetlenül megelőző évfolyam (11. osztály), technikumban az adott technikum szakmai programja, illetve szakgimnáziumban az adott szakgimnázium pedagógiai programja szerint a középiskolai szakaszt lezáró évfolyamot közvetlenül vagy kettővel megelőző évfolyam tanulói, és a középiskolában
  • az iskola helyi tantervében rögzítettek szerint önálló tantárgyként vagy más tantárgyba beépítve tanulták/tanulják az adott tantárgyat, vagy a jelentkezési határidő előtt sikeres osztályozó vizsgát tettek az adott tantárgy legalább egy évfolyamának tananyagából, és
  • az adott tantárgyból tanulmányaik befejeztével magyar rendszerű érettségi vizsgát tehetnek, illetve már sikeres előrehozott érettségi vizsgát tettek.
Pontos részleteket és a versenykiírást ide kattintva találjátok.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.