Állítólag több hónapja mérgezhette a gyerekeket a most őrizetbe vett nyolc ott dolgozó.
Több mint 200 északnyugat-kínai óvodás vérében találtak kóros ólomszintet, miután a konyhai személyzet fogyasztásra alkalmatlan festéket használt ételfestékként – közölték a hatóságok. Az eset nagy felháborodást keltett az élelmiszer-biztonsági botrányoktól régóta sújtott országban – írja a CNN.
Az eset kapcsán nyolc embert, köztük az érintett magánóvodának az igazgatóját is őrizetbe vették a rendőrök mérgező és káros élelmiszerek előállításának gyanúja miatt.
A városi kormány nemrég közzétett közleményéből kiderült, hogy az igazgató és az óvoda egyik szponzora is megengedte a konyhán dolgozó személyzetnek, hogy festékpigmentekkel színezzék a gyerekek ételét. Nagyon valószínű, hogy ez okozta a tömeges mérgezést.
Szorította a saját cipője, így lopott egyet az általános iskolából
A vizsgálatból többek között kiderült, hogy a 251 óvodás közül 233 vérében mutattak ki kóros ólomszintet. A gyerekek jelenleg orvosi kezelés alatt állnak, 201 érintettet kórházban tartanak – közölték a hatóságok.
A helyi média megkeresett egy gyermekgyógyászt az ügyben, aki szerint krónikus ólommérgezésről lehet szó, ami azt jelenti, hogy akár több mint három hónapon keresztül szennyezhették a gyerekek ételét. A vizsgálat során az óvodából származó két ételmintában – egy datolyás reggeli süteményben és egy kolbászos tekercsben a szennyezettségre vonatkozó nemzeti élelmiszerbiztonsági szabvány több mint 2000-szeresét meghaladó ólomszintet mértek.
A lefoglalt festékből is mintát vettek a hatóságok, és megállapították, hogy ólmot tartalmaz, a csomagoláson pedig egyértelműen fel volt tüntetve, hogy nem ehető. Egy bűnügyi szakember a helyi tévének elmondta, hogy az ételek színezésével az lehetett a cél, hogy több jelentkezőt toborozzanak az óvodába, így növeljék a bevételüket.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
