Átlagosan 230 ezer forintot keresnek a nevelési-és oktatási munkát segítők a közoktatásban ma Magyarországon - az ő béremelésükért kampányol most a Pedagógusok Szervezete.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) akciót indított, hogy béremelést kapjanak a „közoktatás számára nélkülözhetetlen kollégák” – hangzott el a Spirit FM műsorában.
Pedagógusok teljesítményértékelése: ezért nem kerülhettek sokan a kiemelkedő kategóriába
A PSZ kezdeményezésére már több mint 20 ezer aláírást gyűjtöttek azért, hogy a NOKS-dolgozók - ide tartoznak az óvoda- és iskolatitkárok, könyvtárosok, pedagógiai asszisztensek, gyógypedagógiai asszisztensek, és a rendszergazdák is - megkapják a garantált bérminimum 150 százalékát.
Tóth Tünde a szervezet alelnöke a műsorban elmondta, hogy bár a pedagógusok bére nőtt, ezek a kollégák a mai napig a garantált bérminimumhoz közeli összeget viszik haza.
“A kormányzat gyakran hivatkozott rájuk és gyakran illette őket megalázó jelzővel”
- nyilatkozta Tóth Tünde, és hozzátette: Pintér Sándor belügyminiszter volt, hogy Sancho Panzának titulálta őket. Pedig nélkülük nem működhetnének az oktatási és nevelési intézmények.
Június 29-én a PSZ flashmobot is szervezett, hogy felhívják a figyelmet az érintett dolgozók megalázóan alacsony fizetésére:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
