Június 29-én 10 órától a NOKS-os dolgozók megalázóan alacsony, átlagban mintegy nettó 230 ezres fizetésére hívják fel egy flashmob segítségével a Kossuth téren a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a CKA szervezésében.
A nevelési-és oktatási munkát segítők béremelését követelő petíciót 19 ezren írták alá, ezeket szeretnék a flashmob után a szervezők átadni a Belügyminisztérium képviselőinek.
"A garantált bérminimumhoz közeli összeget keresik (...) ez nettóban olyan 230 ezer forint körül mozog havonta, évek óta nem részesültek béremelésben, úgyhogy megelégelték ezt a helyzetet, valamint azt is, hogy állandóan Sancho Panzáknak titulálják őket és a kormány tagjai megalázóan és elfogadhatatlan módon nyilatkoznak a munkájukról.”- olvasható a PSZ közösségi oldalán.
A kezdeményezés mellett a PDSZ is kiáll. A szakszervezet szerkesztőségünk részére is eljuttatott közleményéből kiderült, hogy az óvodákban, iskolákban és szakképző intézményekben dolgozó asszisztensek, dajkák, rendszergazdák, takarítók, titkárok, könyvtárosok, gyermekvédelmi munkatársak és más adminisztratív vagy technikai munkatársak nélkül az oktatási rendszer egyszerűen nem működhet. Ennek ellenére legtöbbjük a minimálbérhez közeli fizetésből próbál megélni.
A PDSZ három fő követelést fogalmazott meg:
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
