Flashmobbal hívják fel a figyelmet a Kossuth téren, milyen keveset keresnek a NOKS-dolgozók

Június 29-én 10 órától a NOKS-os dolgozók megalázóan alacsony, átlagban mintegy nettó 230 ezres fizetésére hívják fel egy flashmob segítségével a Kossuth téren a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a CKA szervezésében.

A nevelési-és oktatási munkát segítők béremelését követelő petíciót 19 ezren írták alá, ezeket szeretnék a flashmob után a szervezők átadni a Belügyminisztérium képviselőinek.

"A garantált bérminimumhoz közeli összeget keresik (...) ez nettóban olyan 230 ezer forint körül mozog havonta, évek óta nem részesültek béremelésben, úgyhogy megelégelték ezt a helyzetet, valamint azt is, hogy állandóan Sancho Panzáknak titulálják őket és a kormány tagjai megalázóan és elfogadhatatlan módon nyilatkoznak a munkájukról.”- olvasható a PSZ közösségi oldalán.

 

A kezdeményezés mellett a PDSZ is kiáll. A szakszervezet szerkesztőségünk részére is eljuttatott közleményéből kiderült, hogy az óvodákban, iskolákban és szakképző intézményekben dolgozó asszisztensek, dajkák, rendszergazdák, takarítók, titkárok, könyvtárosok, gyermekvédelmi munkatársak és más adminisztratív vagy technikai munkatársak nélkül az oktatási rendszer egyszerűen nem működhet. Ennek ellenére legtöbbjük a minimálbérhez közeli fizetésből próbál megélni.

A PDSZ három fő követelést fogalmazott meg:

  • A felsőfokú végzettséggel rendelkező NOKS-dolgozók fizetése érje el legalább a Pedagógus I. kategória alsó határát.
  • A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező NOKS-munkatársak bérét emeljék meg a garantált bérminimumon felül legalább 10 százalékkal, és ők is részesüljenek a gyakornokokéhoz hasonló arányú béremelésben.
  • Az egyéb, nem felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben dolgozók is kapjanak legalább akkora százalékos béremelést, mint a gyakornokok.

A PDSZ szerint a jelenlegi helyzet nemcsak igazságtalan, hanem fenntarthatatlan is. Egyre kevesebben vállalják el ezeket az állásokat a túlterheltség és az alacsony fizetés miatt, így az intézmények működése is veszélybe kerülhet.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.