A tankönyvek háromnegyede már most kész a jövő tanévre

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára azt mondta, hogy szeptember elsejére minden diák tankönyve ott lesz az iskolákban.

Maruzsa Zoltán az MTI tudósítása szerint a debreceni Alföldi Nyomdában tett látogatása során úgy fogalmazott, hogy az iskolák eddig 12 millió darab tankönyvet és 97 ezer fejlesztő eszközt rendeltek.

Ezen kívül Maruzsa azt is kiemelte, hogy a 1-12. évfolyamos diákok számára ingyenes tankönyvek előállítására a kormány idén 19 milliárd forintot biztosított. A szeptemberi pótrendelésekkel pedig az idén mintegy 13 millió tankönyvet biztosítanak a diákoknak.

Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy sok iskolában a listán kívüli könyveket is rendelnek a diákoknak a pedagógusok.

A kormány ezen szigorítana, amelynek értelmében a

  • az órán kizárólag a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, segédleteket lehetne használni.
  • és azt, hogy a tanárok valójában is csak ilyen könyvekből tanítanak, azt az igazgatónak kellene ellenőriznie.

Ez ellen a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete is tiltakozott, mert szerintük a diákoknak az is az érdeke, hogy a számukra leginkább használható szakmai anyagok segítségével tanulhassanak.

A PSZ is megfogalmazott hét javaslatot, de a BM azokat sem fogadta el. Ami érdekes, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar, vagy épp a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia észrevételeit is elutasították.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.