A tankönyvek háromnegyede már most kész a jövő tanévre

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára azt mondta, hogy szeptember elsejére minden diák tankönyve ott lesz az iskolákban.

Maruzsa Zoltán az MTI tudósítása szerint a debreceni Alföldi Nyomdában tett látogatása során úgy fogalmazott, hogy az iskolák eddig 12 millió darab tankönyvet és 97 ezer fejlesztő eszközt rendeltek.

Ezen kívül Maruzsa azt is kiemelte, hogy a 1-12. évfolyamos diákok számára ingyenes tankönyvek előállítására a kormány idén 19 milliárd forintot biztosított. A szeptemberi pótrendelésekkel pedig az idén mintegy 13 millió tankönyvet biztosítanak a diákoknak.

Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy sok iskolában a listán kívüli könyveket is rendelnek a diákoknak a pedagógusok.

A kormány ezen szigorítana, amelynek értelmében a

  • az órán kizárólag a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, segédleteket lehetne használni.
  • és azt, hogy a tanárok valójában is csak ilyen könyvekből tanítanak, azt az igazgatónak kellene ellenőriznie.

Ez ellen a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete is tiltakozott, mert szerintük a diákoknak az is az érdeke, hogy a számukra leginkább használható szakmai anyagok segítségével tanulhassanak.

A PSZ is megfogalmazott hét javaslatot, de a BM azokat sem fogadta el. Ami érdekes, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar, vagy épp a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia észrevételeit is elutasították.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.