A tankönyvek háromnegyede már most kész a jövő tanévre

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára azt mondta, hogy szeptember elsejére minden diák tankönyve ott lesz az iskolákban.

Maruzsa Zoltán az MTI tudósítása szerint a debreceni Alföldi Nyomdában tett látogatása során úgy fogalmazott, hogy az iskolák eddig 12 millió darab tankönyvet és 97 ezer fejlesztő eszközt rendeltek.

Ezen kívül Maruzsa azt is kiemelte, hogy a 1-12. évfolyamos diákok számára ingyenes tankönyvek előállítására a kormány idén 19 milliárd forintot biztosított. A szeptemberi pótrendelésekkel pedig az idén mintegy 13 millió tankönyvet biztosítanak a diákoknak.

Korábban részletesen foglalkoztunk azzal, hogy sok iskolában a listán kívüli könyveket is rendelnek a diákoknak a pedagógusok.

A kormány ezen szigorítana, amelynek értelmében a

  • az órán kizárólag a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, segédleteket lehetne használni.
  • és azt, hogy a tanárok valójában is csak ilyen könyvekből tanítanak, azt az igazgatónak kellene ellenőriznie.

Ez ellen a Történelemtanárok Egylete és a Magyartanárok Egyesülete is tiltakozott, mert szerintük a diákoknak az is az érdeke, hogy a számukra leginkább használható szakmai anyagok segítségével tanulhassanak.

A PSZ is megfogalmazott hét javaslatot, de a BM azokat sem fogadta el. Ami érdekes, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar, vagy épp a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia észrevételeit is elutasították.

 

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.