Egy budapesti középiskolás diák is csatlakozik ahhoz az egyedülálló nemzetközi expedícióhoz, amelynek célja az Északi-sarkvidék felfedezése egy atomjégtörő fedélzetén.
Idén nyáron ismét útnak indul a Roszatom nemzetközi sarkvidéki expedíciója, amelynek különlegessége, hogy egy atomjégtörő fedélzetén 21 ország tehetséges középiskolásai utaznak az Északi-sarkvidékre - írja a HVG. Magyarországot ezúttal Dezséri Enikő, a budapesti Könyves Kálmán Gimnázium tanulója képviseli.
A résztvevők a „Tudás jégtörője” elnevezésű nemzetközi tudományos versenyen nyerték el helyüket. A többfordulós megmérettetés utolsó körében a diákoknak videós prezentációban kellett bemutatniuk, hogyan segíthetik a nukleáris technológiák saját országuk fejlődését.
Enikő előadásában a globális felmelegedés és a csökkenő termőterületek problémájára kínált megoldást. A vertikális növénytermesztés lehetőségeit mutatta be, amely során zárt, üvegházas környezetben, föld nélkül, mesterséges fény és szabályozott klíma segítségével termesztenek növényeket. A szükséges energiát pedig – javaslata szerint – atomerőművek biztosíthatnák. Emellett Enikő kitért az atomenergia szerepére az űrkutatásban is. Az értékelő zsűri nemcsak az aktualitást, hanem az ötlet eredetiségét és kreatív megközelítését is kiemelten díjazta.
Két éremmel és egy különleges díjjal tért haza a Széchenyi Egyetem betonkenucsapata
A Tudás jégtörője program célja a természettudományok népszerűsítése, a nukleáris technológiák bemutatása, valamint a fiatal tehetségek támogatása és pályaorientációjuk elősegítése. A projektet az Atomenergetikai Információs Központok Hálózata szervezi a Roszatom állami vállalat támogatásával.
Az expedíciók eddigi története során több mint 350 diák jutott el az Északi-sarkvidékre. Magyar résztvevő tavaly is volt: Varga Levente, a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium tanulója képviselte hazánkat.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
