Egy budapesti középiskolás diák is csatlakozik ahhoz az egyedülálló nemzetközi expedícióhoz, amelynek célja az Északi-sarkvidék felfedezése egy atomjégtörő fedélzetén.
Idén nyáron ismét útnak indul a Roszatom nemzetközi sarkvidéki expedíciója, amelynek különlegessége, hogy egy atomjégtörő fedélzetén 21 ország tehetséges középiskolásai utaznak az Északi-sarkvidékre - írja a HVG. Magyarországot ezúttal Dezséri Enikő, a budapesti Könyves Kálmán Gimnázium tanulója képviseli.
A résztvevők a „Tudás jégtörője” elnevezésű nemzetközi tudományos versenyen nyerték el helyüket. A többfordulós megmérettetés utolsó körében a diákoknak videós prezentációban kellett bemutatniuk, hogyan segíthetik a nukleáris technológiák saját országuk fejlődését.
Enikő előadásában a globális felmelegedés és a csökkenő termőterületek problémájára kínált megoldást. A vertikális növénytermesztés lehetőségeit mutatta be, amely során zárt, üvegházas környezetben, föld nélkül, mesterséges fény és szabályozott klíma segítségével termesztenek növényeket. A szükséges energiát pedig – javaslata szerint – atomerőművek biztosíthatnák. Emellett Enikő kitért az atomenergia szerepére az űrkutatásban is. Az értékelő zsűri nemcsak az aktualitást, hanem az ötlet eredetiségét és kreatív megközelítését is kiemelten díjazta.
Két éremmel és egy különleges díjjal tért haza a Széchenyi Egyetem betonkenucsapata
A Tudás jégtörője program célja a természettudományok népszerűsítése, a nukleáris technológiák bemutatása, valamint a fiatal tehetségek támogatása és pályaorientációjuk elősegítése. A projektet az Atomenergetikai Információs Központok Hálózata szervezi a Roszatom állami vállalat támogatásával.
Az expedíciók eddigi története során több mint 350 diák jutott el az Északi-sarkvidékre. Magyar résztvevő tavaly is volt: Varga Levente, a Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium tanulója képviselte hazánkat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
