Még az iskolaigazgatók sem látják tisztán a pedagógusok teljesítményértékelésének szabályait

A szakszervezet az Európai Bizottságtól kér állásfoglalást a teljesítményértékelés kivitelezése kapcsán.

Az elmúlt hetekben is érkeztek iskolaigazgatóktól és óvodavezetőktől olyan megkeresések, melyben a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kérik a segítségét a pedagógusok értékeléséhez. Ugyanis nekik kell pontozniuk a személyre szóló értékeléseket, melyeknek az elkészítési határideje június 30 – írja a Népszava.

Totyik Tamás, a PSZ elnöke a lapnak arról nyilatkozott, hogy bár már a végéhez közeledik a pedagógusok teljesítményének értékelése, annak megvalósítása kapcsán még mindig merülnek fel kérdések.

Ennek oka, hogy az ezzel foglalkozó rendelet nem tér ki minden részletre, így a pontozás sem egyértelmű a vezetők számára. A Népszava felsorolása szerint a következőkkel vannak még problémák:

  • Nem teljesen egyértelmű, hogy csak a legjobban teljesítő (80 százalékos eredményt elérő) pedagógusok kaphatnak majd pluszjuttatást, vagy az “átlagos” teljesítményűek is.
  • Az erre biztosított összeget hogyan, milyen egyéb szempontok alapján osztják szét, ahogy az sem világos, pontosan milyen következményekkel kell számolniuk azoknak, akik átlag alatt teljesítenek.
  • Azt sem tudni biztosan, a pedagógusoknak előre el kell-e készíteniük saját önértékelésüket is, vagy csak abban az esetben kell ezt megtenniük, ha az igazgató értékelésével nem értenek egyet.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az iskolák pedagógusonként havonta 20 ezer forintos keretet kapnak majd a teljesítmény jutalmazására. Egyelőre azonban nem világos, hogy ki pontosan mekkora összeget kap, mivel ez részben az intézményvezetők szubjektív értékelésén alapul.

A plusz juttatást nem külön bérkiegészítésként, hanem az alapbér részeként fogják megkapni a tanárok, ami azt jelenti, hogy a későbbiekben már nem lehet elvenni tőlük, még akkor sem, ha a következő értékelésük gyengébb lenne. Azok, akiknek az alapbére emiatt emelkedik szeptembertől, a jövő évi béremelés során is arányosan magasabb összegű emelésre számíthatnak – számolt be a Népszava.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) bejelentette, hogy levélben fordulnak az Európai Bizottsághoz, akiktől hivatalos állásfoglalást kérnek a teljesítményértékelés bevezetésének módjáról.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.