Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egy Tolna megyei pedagógus szerint nemcsak az órákon figyelnek jobban a tanulók, de kiegyensúlyozottabbnak is tűnnek.
Bár a tanév elején nem minden iskolában érvényesítették következetesen a mobilhasználatot korlátozó szabályozást, a tanárok visszajelzései alapján egyre több helyen érzékelhetők a pozitív hatások – írja a Népszava.
Több intézmény is arról számolt be a lapnak, hogy a diákok a szünetekben aktívabban fordulnak egymás felé, többet beszélgetnek, közösen játszanak – kártyáznak, társasjátékoznak, sakkoznak.
A mobilhasználatot szabályozó rendelet tavaly szeptember 1-jén lépett életbe. A szabályok szerint a tanítási nap elején a diákoknak le kell adniuk mobiltelefonjaikat, amelyeket az iskola végéig elzárva kell tartani. Oktatási céllal csak tanári engedéllyel használhatók az eszközök. A gyakorlati megvalósítást minden iskola maga alakíthatta ki: míg egyes intézmények szekrényeket biztosítottak az elzárásra, máshol borítékokba kerültek a telefonok, és szigorúan nyilvántartották őket.
Voltak tanárok, akik a szervezés nehézségeire panaszkodtak, de ők is elismerték, hogy a telefonmentes szünetek új szokásokat alakítottak ki a diákoknál. Egy Tolna megyei pedagógus például úgy fogalmazott: nemcsak az órákon figyelnek jobban a tanulók, de kiegyensúlyozottabbnak is tűnnek.
A Klebelsberg Központ megerősítette, hogy az iskoláktól érkező visszajelzések alapján a mobiltelefonok háttérbe szorítása kedvezően hatott a diákok közösségi életére. A tankerületek felé év közben többször is jelezték, hogy ahol problémát okoz a szabályok betartása, ott támogatást kell nyújtani az iskoláknak.
Az Edulinenak arról számoltak be diákok, hogy nem nagyon tarthatták be egyes iskolák a telefontilalomra vonatkozó rendeletet.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.