Strandolás, kirándulás, fagyizás, témahét - a legnagyobb jóindulattal sem tanulással telik a nyári szünet előtti utolsó hét

Bár a tanév még tart, a tanulás már aligha.

  • Székács Linda

Két évvel ezelőtt ilyenkor a nyári szünet első hetére ébredtek a diákok, idén azonban ez még az iskola utolsó hete. A Belügyminisztérium ugyanis korábban arról határozott, hogy a nyári szünet rovására meghosszabbítja az évközi, téli és tavaszi szünetet, így a 2024/25-ös tanév csak június 20-án ér véget.

Hogy van-e értelme a hosszabbításnak, az már más kérdés. Lapunk az elmúlt napokban szülőket kérdezett arról, mit csinálnak a gyerekeik az iskolában az utolsó napokban, ők pedig már két héttel a nyári szünet kezdete előtt is arról számoltak be a Szülői Hang Facebook-csoportjában, hogy a tanuláson kívül tulajdonképpen mindent.

Egy érintett szülő például azt mondta; náluk az utolsó hét osztályprogramokkal telik, a diákokkal moziba mennek, mások pedig osztálykirándulni, strandolni, vagy az iskolán belül tartanak témahetet. Dolgozatokat ilyenkor már nem írnak, a kilencedik osztályos, Budapesten tanuló Niki szerint náluk a tanórák már hetek óta unatkozással telnek. Angolból például utoljára májusban tanultak; ekkor témazárót írtak, azóta pedig filmnézéssel töltik az időt - immáron harmadik hete.

Ez egyébként nem olyan meglepő, hiszen a nyári szünet előtti hét - függetlenül annak időpontjától - általában így telik. Nem mindegy azonban, hogy a hőség miatt a diákok egy vagy két hetet unatkoznak végig az oktatási intézményekben, ahogy az sem, hogy milyen körülmények között írják az utolsó felmérőiket.

Vihetnek a szülők ventilátorokat, mobil klímákat a forró iskolákba?

Lapunk egyébként úgy tudja, annak ellenére, hogy a központilag meghatározott tanév rendje szerint a tanítás csak pénteken ér véget, számos középiskolában már elkezdődött a nyári szünet. Ők ezt úgy oldották meg, hogy nem volt májusban érettségi szünet. Helyette a diákok az írásbeli érettségiket követően, délután vettek részt az óráikon.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.