Strandolás, kirándulás, fagyizás, témahét - a legnagyobb jóindulattal sem tanulással telik a nyári szünet előtti utolsó hét

Bár a tanév még tart, a tanulás már aligha.

  • Székács Linda

Két évvel ezelőtt ilyenkor a nyári szünet első hetére ébredtek a diákok, idén azonban ez még az iskola utolsó hete. A Belügyminisztérium ugyanis korábban arról határozott, hogy a nyári szünet rovására meghosszabbítja az évközi, téli és tavaszi szünetet, így a 2024/25-ös tanév csak június 20-án ér véget.

Hogy van-e értelme a hosszabbításnak, az már más kérdés. Lapunk az elmúlt napokban szülőket kérdezett arról, mit csinálnak a gyerekeik az iskolában az utolsó napokban, ők pedig már két héttel a nyári szünet kezdete előtt is arról számoltak be a Szülői Hang Facebook-csoportjában, hogy a tanuláson kívül tulajdonképpen mindent.

Egy érintett szülő például azt mondta; náluk az utolsó hét osztályprogramokkal telik, a diákokkal moziba mennek, mások pedig osztálykirándulni, strandolni, vagy az iskolán belül tartanak témahetet. Dolgozatokat ilyenkor már nem írnak, a kilencedik osztályos, Budapesten tanuló Niki szerint náluk a tanórák már hetek óta unatkozással telnek. Angolból például utoljára májusban tanultak; ekkor témazárót írtak, azóta pedig filmnézéssel töltik az időt - immáron harmadik hete.

Ez egyébként nem olyan meglepő, hiszen a nyári szünet előtti hét - függetlenül annak időpontjától - általában így telik. Nem mindegy azonban, hogy a hőség miatt a diákok egy vagy két hetet unatkoznak végig az oktatási intézményekben, ahogy az sem, hogy milyen körülmények között írják az utolsó felmérőiket.

Vihetnek a szülők ventilátorokat, mobil klímákat a forró iskolákba?

Lapunk egyébként úgy tudja, annak ellenére, hogy a központilag meghatározott tanév rendje szerint a tanítás csak pénteken ér véget, számos középiskolában már elkezdődött a nyári szünet. Ők ezt úgy oldották meg, hogy nem volt májusban érettségi szünet. Helyette a diákok az írásbeli érettségiket követően, délután vettek részt az óráikon.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.