Bár a tanév még tart, a tanulás már aligha.
Két évvel ezelőtt ilyenkor a nyári szünet első hetére ébredtek a diákok, idén azonban ez még az iskola utolsó hete. A Belügyminisztérium ugyanis korábban arról határozott, hogy a nyári szünet rovására meghosszabbítja az évközi, téli és tavaszi szünetet, így a 2024/25-ös tanév csak június 20-án ér véget.
Hogy van-e értelme a hosszabbításnak, az már más kérdés. Lapunk az elmúlt napokban szülőket kérdezett arról, mit csinálnak a gyerekeik az iskolában az utolsó napokban, ők pedig már két héttel a nyári szünet kezdete előtt is arról számoltak be a Szülői Hang Facebook-csoportjában, hogy a tanuláson kívül tulajdonképpen mindent.
Egy érintett szülő például azt mondta; náluk az utolsó hét osztályprogramokkal telik, a diákokkal moziba mennek, mások pedig osztálykirándulni, strandolni, vagy az iskolán belül tartanak témahetet. Dolgozatokat ilyenkor már nem írnak, a kilencedik osztályos, Budapesten tanuló Niki szerint náluk a tanórák már hetek óta unatkozással telnek. Angolból például utoljára májusban tanultak; ekkor témazárót írtak, azóta pedig filmnézéssel töltik az időt - immáron harmadik hete.
Ez egyébként nem olyan meglepő, hiszen a nyári szünet előtti hét - függetlenül annak időpontjától - általában így telik. Nem mindegy azonban, hogy a hőség miatt a diákok egy vagy két hetet unatkoznak végig az oktatási intézményekben, ahogy az sem, hogy milyen körülmények között írják az utolsó felmérőiket.
Vihetnek a szülők ventilátorokat, mobil klímákat a forró iskolákba?
Lapunk egyébként úgy tudja, annak ellenére, hogy a központilag meghatározott tanév rendje szerint a tanítás csak pénteken ér véget, számos középiskolában már elkezdődött a nyári szünet. Ők ezt úgy oldották meg, hogy nem volt májusban érettségi szünet. Helyette a diákok az írásbeli érettségiket követően, délután vettek részt az óráikon.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
