2024-től kezdve a tanév egy héttel tovább tart, mint a korábbi években. A nyári szünet csak június harmadik hetében kezdődik, holott a diákok már a nyár első napjaiban is klíma és egyéb hűtés nélküli, forró tantermekben szenvednek. A szülők igyekeznek megoldani a problémát, de ez egyrészt nem az ő feladatuk lenne, másrészt pedig erre nem minden esetben kapnak a fenntartótól engedélyt.
"Strandruhában vannak lassan a forró teremben, amibe reggeltől süt a nap" - panaszolta egy szülő az Eduline-nak.
2024-ben először a megszokottnál egy héttel később ért véget a nyári szünet, mert korábban a Belügyminisztérium arról határozott, hogy a nyári szünidő rövidebb, míg a tanévközi szünetek; a téli és a tavaszi vakáció néhány nappal hosszabbak lesznek.
Így van ez a mostanra már végéhez közeledő 2024/25-ös tanévben is, hiszen a nyári szünet első napja idén is csak június 21-én lesz. Az általános iskolásoknak és a nem érettségiző középiskolásoknak egészen június 20-ig órákra kell járni, ráadásul nem épp a legmegfelelőbb körülmények között.
A Pedagógusok Szakszervezete az elmúlt napokban ugyanis több képet megosztott forró tantermekről.
Ezek alapján június 4-én az egyik csepeli iskola tantermében 28,9 fokot mértek, június 6-án pedig egy székesfehérvári intézményben 29,2 fokot.
������️ Székesfehérvár, június 6. – 29,2 fok egy tanteremben! ������Ilyen hőségben tanulnak a gyerekek. Az ablakokon keresztül...
Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Friday, June 6, 2025
Ilyen hőségben tanulnak a gyerekek. Az ablakokon keresztül ömlik be a forróság. Ez tarthatatlan! A tanév kitolódik a nyári hőségbe, de az iskolák nincsenek felkészülve. Tényleg így kell szenvedniük a gyerekeknek és a pedagógusoknak?
- írják a Facebookon megosztott bejegyzésben.
De lapunkhoz is érkezett számos ezzel kapcsolatos visszajelzés. Egy érintett diák édesanyja például azt írta;
Panel, csupa üveg, 29 fok, semennyi levegő nem mozdul. Rettenet. Venntillátort bevinni biztonsági okokból, az öreg vezetékrendszerek miatt és persze gondolom gazdasági okokból is tilos.. Már most fekszenek a padokon a gyerekek a 2. óra utántól.
Lehet vagy nem lehet ventilátort bevinni?
Az nem újdonság, hogy ha valamivel probléma van, azt a fenntartó helyett - feltéve, ha az egyáltalán beleegyezik - a szülők igyekeznek megoldani. Ha szükség van rá, augusztusban festenek, felújítanak, szerelnek, a nyári melegben pedig a forró termek hűtését igyekeznek többen is megoldani - persze, csak ha lehet.
Egy elsős gyerek édesanyja azt írta; amikor megtudták, hogy az osztály egy tetőtéri terembe kerül, a szülők első dolga az volt, hogy összefogjanak és klímát telepítsenek. Ők erre kaptak engedélyt az iskolát fenntartó tankerülettől, más diákok szülei ugyanakkor még ventillátort vagy mobil klímát sem vihetnek a termekbe. Hiába vásárolják meg ugyanis ezeket a szülők, az üzemeltetés költségeit az illetékes tankerületnek, fenntartónak kell kifizetni, ami erre nem minden esetben hajlandó.
Hogy egyébként hány olyan állami iskola működik ma Magyarországon, ahol nincs szükség szülői közbelépésre, mert eléggé megfelelően szigetelt ahhoz, hogy ne forrósodjon fel, vagy a korszerűsítése már megtörtént, esetleg alapból van klíma vagy bármilyen egyéb hűtésre alkalmas eszköz, azt a Klebelsberg Központtól próbáltuk megtudni. Ezzel egyidejűleg pedig arról is érdeklődtünk, hogy saját költségen vihetnek-e szülők ventilátorokat, mobil klímákat az intézményekbe.
A kapott válaszból ugyanakkor mindezekkel kapcsolatban semmi sem derül ki. Kérdéseinkre a Klebelsberg Központ mindössze azt írta vissza;
A korábbi években is arra kértük a tankerületi központokat, hogy segítsék a zökkenőmentes nevelő-oktató munkát a melegebb időszakban is. Ahol az iskolán belül nem lehet ellensúlyozni a meleget, azt javasoljuk, hogy hajnali átszellőztetéssel oldják meg a napi működésüket.
Hozzátették, hogy amennyiben az extrém meleg időjárás több napon keresztül folytatódik, lehetőségként fennállhat, hogy rövidített órákkal könnyítsék a mindennapokat, illetve a diákok felügyeletét úgy oldják meg, hogy az extrém meleg ne terhelje őket.
Van értelme júniusban is iskolába járni?
Jó kérdés az is, hogy vajon van-e egyáltalán értelme a kánikulában a gyerekeknek és a pedagógusoknak az iskolában tartózkodni. A tanítás ugyanis a legtöbb intézményben június első hete után, vagy legkésőbb a második hét közepe felé - ha hivatalosan nem is - de véget ér. A diákok jellemzően már megírták az utolsó dolgozatokat, lefeleltek a két jegy között állók, új anyagba kezdeni pedig nincs sok értelme néhány nappal a tanévzárás előtt.
Tanulásról pedig aligha van szó, hiába hosszabbították meg a tanévet.
Az Eduline nem reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a diákok több mint fele ebben az időszakban már csak kirándulni megy, az órákon filmet néznek, vagy az iskola témanapokat, pályaorientációs napot, esetleg valamilyen sportprogramot szervez. Már ha van bárkinek is kedve a sportoláshoz odakint 34 fokos tikkasztó melegben, vagy a benti nem sokkal alacsonyabb hőmérsékleten.
De a KK korábban említett válasza is némileg azt sugallja, hogy mindegy, mit csinálnak a gyerekek az iskola utolsó napjaiban, csak legyen számukra felügyelet biztosítva.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
