Így nehéz a tanulásra, dolgozatírásra figyelni.
28,9 fok - ennyit mértek csütörtökön egy csepeli iskola tantermében a Pedagógusok Szakszervezetének bejegyzése szerint.
������️ Tényleg 30 fokban kell tanulniuk a gyerekeknek június közepén is?A tanév rendjének tervezete szerint az őszi és...
Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, June 4, 2025
Ez azt jelenti, hogy a diákok már most rendkívül melegben tanulnak, felelnek és írják a 2024/25-ös tanév utolsó dolgozatait, pedig a nyári szünet kezdetéig még két hét van hátra; a szünet előtti utolsó tanítási nap ugyanis 2025. június 21. (szombat) lesz.
Ez a második olyan év, amikor a diákok június harmadik hetéig járnak iskolába. A korábbi években ugyanis a tanév rendszerint június 12-13. között ért véget, ezt azonban a kormány - részben a "rezsipánik" apropóján - átalakította. Hosszabb lett a téli és a tavaszi szünet, így azonban később kezdődik a nyári szünet.
Hogy ennek van-e értelme, az már más kérdés, hiszen az utolsó napokban a forróság miatt az iskolák többségében már tavaly sem tudtak tanulni a diákok. Az intézmények többségében ugyanis nincs klíma, de a PSZ szerint ventilátor és árnyékolás sem. Tanulás helyett tehát már tavaly is inkább osztálykirándulásokra mentek, filmet néztek, vagy a helyi strandon töltötték a szünet előtti utolsó napokat.
| Forróság a tanteremben |
| Tikkasztó meleg van a tanteremben mert nincs klíma, ventilátor vagy megfelelő árnyék? Tanulás helyett ti is strandra mentek vagy filmeztek? Írjátok meg nekünk az [email protected]-ra, hogyan telnek a tanév utolsó napjai. |
Ennek ellenére ehhez a 2025/26-os tanév rendjének tervezete szerint a továbbiakban is ragaszkodnak. A június 7-ig bírálható tervezet szerint 2026-ban a nyári szünet előtti utolsó tanítási nap június 19. (péntek) lesz.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
