Még két hét van hátra a tanévből, de már most közel 29 fok van a tantermekben

Így nehéz a tanulásra, dolgozatírásra figyelni.

  • Székács Linda

28,9 fok - ennyit mértek csütörtökön egy csepeli iskola tantermében a Pedagógusok Szakszervezetének bejegyzése szerint.

 

������️ Tényleg 30 fokban kell tanulniuk a gyerekeknek június közepén is?A tanév rendjének tervezete szerint az őszi és...

Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, June 4, 2025

Ez azt jelenti, hogy a diákok már most rendkívül melegben tanulnak, felelnek és írják a 2024/25-ös tanév utolsó dolgozatait, pedig a nyári szünet kezdetéig még két hét van hátra; a szünet előtti utolsó tanítási nap ugyanis 2025. június 21. (szombat) lesz.

Ez a második olyan év, amikor a diákok június harmadik hetéig járnak iskolába. A korábbi években ugyanis a tanév rendszerint június 12-13. között ért véget, ezt azonban a kormány - részben a "rezsipánik" apropóján - átalakította. Hosszabb lett a téli és a tavaszi szünet, így azonban később kezdődik a nyári szünet.

Hogy ennek van-e értelme, az már más kérdés, hiszen az utolsó napokban a forróság miatt az iskolák többségében már tavaly sem tudtak tanulni a diákok. Az intézmények többségében ugyanis nincs klíma, de a PSZ szerint ventilátor és árnyékolás sem. Tanulás helyett tehát már tavaly is inkább osztálykirándulásokra mentek, filmet néztek, vagy a helyi strandon töltötték a szünet előtti utolsó napokat.

Forróság a tanteremben
Tikkasztó meleg van a tanteremben mert nincs klíma, ventilátor vagy megfelelő árnyék? Tanulás helyett ti is strandra mentek vagy filmeztek? Írjátok meg nekünk az [email protected]-ra, hogyan telnek a tanév utolsó napjai.

Ennek ellenére ehhez a 2025/26-os tanév rendjének tervezete szerint a továbbiakban is ragaszkodnak. A június 7-ig bírálható tervezet szerint 2026-ban a nyári szünet előtti utolsó tanítási nap június 19. (péntek) lesz.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.