Még két hét van hátra a tanévből, de már most közel 29 fok van a tantermekben

Így nehéz a tanulásra, dolgozatírásra figyelni.

  • Székács Linda

28,9 fok - ennyit mértek csütörtökön egy csepeli iskola tantermében a Pedagógusok Szakszervezetének bejegyzése szerint.

 

������️ Tényleg 30 fokban kell tanulniuk a gyerekeknek június közepén is?A tanév rendjének tervezete szerint az őszi és...

Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Wednesday, June 4, 2025

Ez azt jelenti, hogy a diákok már most rendkívül melegben tanulnak, felelnek és írják a 2024/25-ös tanév utolsó dolgozatait, pedig a nyári szünet kezdetéig még két hét van hátra; a szünet előtti utolsó tanítási nap ugyanis 2025. június 21. (szombat) lesz.

Ez a második olyan év, amikor a diákok június harmadik hetéig járnak iskolába. A korábbi években ugyanis a tanév rendszerint június 12-13. között ért véget, ezt azonban a kormány - részben a "rezsipánik" apropóján - átalakította. Hosszabb lett a téli és a tavaszi szünet, így azonban később kezdődik a nyári szünet.

Hogy ennek van-e értelme, az már más kérdés, hiszen az utolsó napokban a forróság miatt az iskolák többségében már tavaly sem tudtak tanulni a diákok. Az intézmények többségében ugyanis nincs klíma, de a PSZ szerint ventilátor és árnyékolás sem. Tanulás helyett tehát már tavaly is inkább osztálykirándulásokra mentek, filmet néztek, vagy a helyi strandon töltötték a szünet előtti utolsó napokat.

Forróság a tanteremben
Tikkasztó meleg van a tanteremben mert nincs klíma, ventilátor vagy megfelelő árnyék? Tanulás helyett ti is strandra mentek vagy filmeztek? Írjátok meg nekünk az [email protected]-ra, hogyan telnek a tanév utolsó napjai.

Ennek ellenére ehhez a 2025/26-os tanév rendjének tervezete szerint a továbbiakban is ragaszkodnak. A június 7-ig bírálható tervezet szerint 2026-ban a nyári szünet előtti utolsó tanítási nap június 19. (péntek) lesz.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.