Mitől függ, hogy év végén felfele vagy lefele kerekítik a jegyeket?

Az utolsó pillanatban kaptatok egy rosszabb jegyet, és izgultok, hogy 3,6-ot vagy a 4,5-ot felfele vagy lefele kerekítik a tanév végén? Összegyűjtöttük ezzel kapcsolatban a legfontosabb tudnivalókat.

A tavalyihoz hasonlóan a 2024/2025-ös tanév is egy héttel tovább tart, így a témazárók egy része sok helyen júniusra csúszott. Ha ezek rosszabbul sikerülnek, akkor könnyen előfordulhat, hogy a kirándulások, sportnapok és műsorok miatt nem marad már időtök a javításra.

Ilyenkor felmerülhet bennetek a kérdés: ha az utolsó pillanatban csúszik be egy egyes vagy kettes, és emiatt kétesre álltok egy tárgyból, akkor mitől függ, hogy felfele vagy lefele kerítik a jegyet.

Fontos, hogy a félévi vagy az év végi bizonyítványban szereplő jegy kerekítéséről mindig az adott iskola dönt. A pedagógiai programban szerepel, hogy 1,51-től, 2,51-től, 3,51-től vagy 4,51-től kerekítik felfele a jegyeket vagy éppenséggel 1,75-től 2,75-től, 3,75-től, illetve 4,75-től.

Ráadásul pedagógiai program tartalmazza többek között azt is, hogy:

  • hány jegyet kell szereznetek a félévben
  • milyen súllyal számolják a témazárókat, a röpdolgozatokat, feleleteket.

Ebből kifolyólag nem biztos, hogy a szorgalmi feladattal szerzett ötösötök az átlagolás során annyit ér, mint egy témazáró kettes.

Arról nem is beszélve, hogy mivel a köznevelési törvény értelmében a nevelőtestület minden diák év végi osztályzatát az osztályozó értekezleten áttekinti, és a megállapított jegy alapján dönt arról, hogy magasabb évfolyamba léphettek-e.

Az Oktatási Jogok Biztosának tájékoztatása szerint abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

 

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.