Milliárdos támogatást vettek fel nonprofit cégek, mégsem épültek meg a beígért bölcsődék

Leállt építkezések, elhagyatott épülettorzók, bedőlt cégek - negyedmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatásokat nyertek el országszerte frissen alakult nonprofit cégek, melyek mini bölcsődék építését ígérték.

A 24.hu riportjából kiderült, hogy a visegrádi Apróka Bölcsőde Nonprofit Kft. mindössze tíz nappal a támogatási kérelem benyújtása előtt alakult, és két hónappal később már el is nyerte a 244 millió forintos támogatást, hogy  egy nyolcférőhelyes mini bölcsőde hozzanak létre Visegrádon.

Az épület azonban a határidő lejártával sem készült el, a telken jelenleg is csak egy fémszerkezetű torzó áll, helyiek szerint pedig legalább egy éve semmilyen munka nem zajlik. A telek, amelyet az önkormányzat ajánlott fel, eredetileg 37 millió forintra volt becsülve, de végül 42 millió forintos áron adták el.

A cég a kötelező öt éves üzemeltetésen felül további plusz öt év működtetést vállalt az önkormányzat felé, de ígértek még a pályazatukban többek között:

  • napelemek, hőszivattyúk telepítését
  • őshonos fákkal beültetett park kialakítását
  • elektromos autótöltő felszerelését.
A pályazatukban kitértek arra is, hogy

a projekt 8 család és édesanya helyzetén kíván javítani a szolgáltatással és az időszakos gyermekfelügyelettel, a játszócsoport pedig további 10-20 család számára nyújt segítséget. A projekt 3 fő számára állandó munkalehetőséget kínál. A projekt keretében hiánypótló beruházás valósul meg, mely a munkába visszatérő édesanyák elhelyezkedési esélyeit javítja.

Azt fontos kiemelni, hogy a bölcsődei támogatásokról a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban döntöttek, nem pedig az önkormányzatnál.

A 24.hu cikke szerint jelenleg a visegrádi bölcsőde átadásához is sok munka és leginkább pénz kellene, nemhogy az üzemeltetéshez.

Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy az ügyvezető és tulajdonosok sem helyiek: egyikük Pincehelyen, másikuk Sopronban él, és utóbbi egy másik gyanús bölcsődeprojektben is érintett. A Balatonszabadiban működő Törperős Nonprofit Kft.-ben szintén érdekelt, amely ugyanekkora támogatást kapott.

A portál felkereste a cégeket és a visegrádi önkormányzatot is, de választ egyiküktől sem kapott.

Az Eduline-on is beszámolunk arról, hogy Hadházy Ákos független képviselő kiderítette, hogy bölcsödei támogatásokból Ürömön épülhetett luxusvilla, ahol pár évig mellesleg gyerekmegőrzést is vállalnak, de arra is volt példa, hogy 150 milliós támogatásból épült óvoda, ahova a képviselő szerint soha nem járt egyetlen gyerek sem.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.