Három gimnazista lett az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia győztese

Tumorkutatás, víztisztaság és matematikai áttörések: ezek a témák emelték ki az ország legtehetségesebb fiatal innovátorait az idei Országos Tudományos és Innovációs Olimpián.

Az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia versenyt immár 34. alkalommal rendezte meg a Magyar Innovációs Szövetség, amely ezúttal is a hazai középiskolás tudományos utánpótlás legkiválóbbjait díjazta.

A rangos esemény döntőjébe 31 projekt jutott be, melyek közül a verseny legjobbjainak járó elismeréseket 10 projekt 11 fiatal feltaláló és tudós alkotója vehette át. Az elismerés mellett a győztesek több mint 5 millió forint értékű ösztöndíjban részesültek, és lehetőséget kaptak arra is, hogy Magyarországot képviseljék a legrangosabb nemzetközi innovációs versenyeken Európában, Amerikában és Ázsiában.

Egyetemisták döntötték meg a világrekordot: egy tizedmásodperc alatt rakták ki a Rubik-kockát

A versenyre idén rekordszámú, közel 300 pályázat érkezett a 14–19 éves korosztályból. A kidolgozott projektek mögött mentorálási folyamat, szabadalomkutatás és tudománykommunikációs képzések álltak, a végső megmérettetésre pedig 66 kész pályaműből választotta ki a döntősöket a 29 tagú szakmai zsűri, amely akadémikusokból és ipari szakemberekből állt.

A május 31-i ünnepélyes díjátadón három első, négy második és három harmadik díjat osztottak ki.

Dr. Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke elmondta, hogy Magyarországot 2025 szeptemberében az első díjas pályázatok képviselik az Európai Bajnokságon, Rigában, a „36. EU Fiatal Tudósok Versenyén”, amelyen 37 ország fiataljai versenyeznek majd az Európai Uniós díjakért.

A három első díjas:

  • Szokolai Lili (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium diákja) a “Tumorőssejteket célzó peptid hatóanyag konjugátumok készítése” című projektjével, amely az agydaganat sejtek azonosítását és célzott elpusztítását teszi lehetővé a daganat őssejtek receptorait célzó hatóanyag (peptid konjugátum) segítségével.
  • Milich Zakariás (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákja) a “Bizonyítások a könyvből” című kutatásáért, amelyben a híres indiai matematikus, Ramanujan egyik különlegesen nehéz tételét bizonyította elemi módszerekkel, komplex függvénytan és hipergeometria sorok alkalmazása nélkül.
  • Ivánka Laura (The British International School Budapest diákja) a “Dive&Clean” innovációs projektjéért, amelyben a tengerekben és óceánokban található szemét újszerű, búvárok segítségével történő begyűjtési koncepcióját dolgozta ki.

A szervezők emellett díjazták a diákok mögött álló pedagógusokat és iskolákat is. Tizennyolc innovatív tanár egyenként 800 ezer forintos jutalomban részesült, míg a 14 legeredményesebb középiskola 900 ezer forint támogatást kapott.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna