Három gimnazista lett az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia győztese

Tumorkutatás, víztisztaság és matematikai áttörések: ezek a témák emelték ki az ország legtehetségesebb fiatal innovátorait az idei Országos Tudományos és Innovációs Olimpián.

Az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia versenyt immár 34. alkalommal rendezte meg a Magyar Innovációs Szövetség, amely ezúttal is a hazai középiskolás tudományos utánpótlás legkiválóbbjait díjazta.

A rangos esemény döntőjébe 31 projekt jutott be, melyek közül a verseny legjobbjainak járó elismeréseket 10 projekt 11 fiatal feltaláló és tudós alkotója vehette át. Az elismerés mellett a győztesek több mint 5 millió forint értékű ösztöndíjban részesültek, és lehetőséget kaptak arra is, hogy Magyarországot képviseljék a legrangosabb nemzetközi innovációs versenyeken Európában, Amerikában és Ázsiában.

Egyetemisták döntötték meg a világrekordot: egy tizedmásodperc alatt rakták ki a Rubik-kockát

A versenyre idén rekordszámú, közel 300 pályázat érkezett a 14–19 éves korosztályból. A kidolgozott projektek mögött mentorálási folyamat, szabadalomkutatás és tudománykommunikációs képzések álltak, a végső megmérettetésre pedig 66 kész pályaműből választotta ki a döntősöket a 29 tagú szakmai zsűri, amely akadémikusokból és ipari szakemberekből állt.

A május 31-i ünnepélyes díjátadón három első, négy második és három harmadik díjat osztottak ki.

Dr. Pakucs János, a szervezőbizottság elnöke elmondta, hogy Magyarországot 2025 szeptemberében az első díjas pályázatok képviselik az Európai Bajnokságon, Rigában, a „36. EU Fiatal Tudósok Versenyén”, amelyen 37 ország fiataljai versenyeznek majd az Európai Uniós díjakért.

A három első díjas:

  • Szokolai Lili (ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium diákja) a “Tumorőssejteket célzó peptid hatóanyag konjugátumok készítése” című projektjével, amely az agydaganat sejtek azonosítását és célzott elpusztítását teszi lehetővé a daganat őssejtek receptorait célzó hatóanyag (peptid konjugátum) segítségével.
  • Milich Zakariás (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákja) a “Bizonyítások a könyvből” című kutatásáért, amelyben a híres indiai matematikus, Ramanujan egyik különlegesen nehéz tételét bizonyította elemi módszerekkel, komplex függvénytan és hipergeometria sorok alkalmazása nélkül.
  • Ivánka Laura (The British International School Budapest diákja) a “Dive&Clean” innovációs projektjéért, amelyben a tengerekben és óceánokban található szemét újszerű, búvárok segítségével történő begyűjtési koncepcióját dolgozta ki.

A szervezők emellett díjazták a diákok mögött álló pedagógusokat és iskolákat is. Tizennyolc innovatív tanár egyenként 800 ezer forintos jutalomban részesült, míg a 14 legeredményesebb középiskola 900 ezer forint támogatást kapott.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?