A másodfokú bírósági döntés értelmében az öt érintett pedagógus közül négy nemcsak hogy nem kap kártérítést, de még többmillió forintos perköltséget is ki kell fizetnie. A támogatásukra adománygyűjtés indult.
A Fővárosi Ítélőtábla 2025 májusában hozta meg másodfokú döntését a 2022-ben elbocsátott kölcseys tanárok ügyében. Míg a 2024 novemberében meghozott elsőfokú ítélet még a pedagógusoknak adott igazat – kimondva, hogy az ellenük alkalmazott munkajogi szankció aránytalan volt –, a másodfokú bíróság ezt az ítéletet megváltoztatta – számolt be róla az egyik érintett, Törley Katalin a Facebook-oldalán.
Ahogyan korábban az Eduline is részletesen beszámolt róla, Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin – a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai – azt követően indítottak munkaügyi pert, hogy a tankerületi központ vezetője 2022 szeptemberében elbocsátotta őket, hivatkozva a polgári engedetlenségi akcióikra.
„Egyik legfontosabb alapjogunkkal, a véleménynyilvánítás szabadságával éltünk formabontó módon, miután az összes addigi kereteken belüli próbálkozásunk süket fülekre talált a hatalom részéről.”
– írja Törley Katalin.
A tanárok a kirúgásukat követően bírósághoz fordultak. Az elsőfokú döntés szerint a bíróság 27 millió forint kártérítést ítélt meg számukra. Az indoklásban elismerték, hogy a polgári engedetlenség idején a diákok érdekei bizonyos mértékben sérülhettek, ugyanakkor a bíró azt is megjegyezte, hogy a tankerület részéről nem volt logikus, hogy mi alapján rúgták ki a polgári engedetlenségben részvevő tanárokat.
A per azonban tovább folytatódott, és most a másodfokú döntés is megszületett. Ennek értelmében a pedagógusokat nem illeti meg kártérítés, sőt, négyüknek összesen 5 millió forint perköltséget kell megfizetniük.
„A másodfokon eljáró bírói tanács szerint a legapróbb mulasztásra is lehet jogos válasz az azonnali felmondás. Nem számítanak a végigtanított évtizedek, nem számít, hogy milyen minőségben dolgoztunk azelőtt, nem számít, hogy az elbocsátásunk milyen terhet rótt az iskolánkra, a kollégáinkra, nem számít, hogy milyen károkat okozott ez az intézkedés tanítványainknak.”
– olvasható a bejegyzésben.
A tanárok támogatására adománygyűjtést indított a Tanítanék Mozgalmat segítő Humán Platform Egyesület. A befolyt összeget elsősorban a perköltségek fedezésére fordítják, az esetleges maradványt pedig a Tanítanék Mozgalom további működésére és az oktatásügy képviseletére használják fel.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
