Palkovics László: teljes körű MI-oktatás jöhet óvodától az egyetemig

A kormánybiztos szerint nagyot lépett a magyar lakosság a mesterséges intelligencia ismeretében.

Palkovics László kormánybiztos örömmel számolt be róla, hogy Magyarország teljesítette a „finn kihívásként” emlegetett célt: a lakosság legalább egy százaléka már rendelkezik valamilyen mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismerettel – írja az Index.

A HUN-REN mesterséges intelligencia szimpóziumán Palkovics azt is elmondta, hogy a felnőtt lakosság tíz százaléka már találkozott valamilyen formában az MI-vel. Mindez szerinte elég meggyőző alap ahhoz, hogy belevágjanak a következő nagy lépésbe: az óvodától az egyetemekig ívelő, átfogó MI-oktatás bevezetésébe.

Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója és az MI-koalíció vezetője hozzátette, hogy felméréseik szerint az oktatás kulcsszerepet játszik az MI társadalmi és gazdasági beágyazódásában, ezért fontos, hogy az új technológiák minél gyorsabban megjelenjenek a mindennapi életben is.

A technológiai háttérre sem lehet panasz: Magyarország 2022-ben csatlakozott a „szuperszámítógépek elitklubjához”: az EuroHPC-programhoz. Így már a hazai kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé váltak a nagy számítási kapacitások.

Több mint 30 pontból álló javaslatot dolgoztak ki a tanárok, hogy miként lehetne alkalmazni az MI-t az oktatásban

Közben a fiatalabb korosztály sem marad le: egy friss kutatás szerint a 13–16 éves magyar diákok 98%-a már hallott a mesterséges intelligenciáról, és több mint háromnegyedük ki is próbált valamilyen MI-alapú alkalmazást. Míg 2023-ban a diákok 37%-a használt ilyen eszközöket, addig 2024-re ez az arány 77%-ra emelkedett – ami jól mutatja, milyen gyorsan terjed a technológia a fiatalok körében.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.